Hogy a Toyota Mirai nevű modelljét mennyire inspirálta a Vissza a jövőbe című film De Lorean-je, azt nem tudni. Mindenesetre a vállalat büszkén vállalja, hogy hasonlóan az időgépként is funkcionáló sportautóhoz, az ő új kocsijuk is üzemanyagcellával működik, így a marketingesek számára nem is volt "olyan nagy kunszt" kitalálni a körítést. A Mirai bemutatására a Toyota egy (reklámszpotnál jóval) hosszabb filmet készített, melyben a film két főszereplője, Michael J. Fox és Christopher Lloyd egy országúti kávézóban beszélget.
Persze nem csak a Toyotát, de a médiát is érdekli, hogy az 1989-ben bemutatott filmből mi az, ami valóra vált bő 25 évvel később. Miután az mfor.hu (döntően) gazdasági témákat dolgoz fel, kezdjük a filmben szereplő fizetési módszerrel. A szereplők a moziban az ujjlenyomatukkal tudtak fizetni, amely ha nem is az ott látható formában, de gyakorlatilag megvalósult. Igaz ma még kell hozzá egy iPhone, a hozzá kapcsolódó szolgáltatást pedig Apple Paynek hívják. A világ (egyik?) legértékesebb vállalata által alkalmazott ujjlenyomatós megoldás az élet számos területén alkalmazott módszer az emberek azonosítására. Az úgynevezett biometrikus módszerek közül ez a legáltalánosabban elterjedt, hiszen számos helyen informatikai vagy éppen fizikai módon történő belépéshez, és személyek azonosításához is gyakran alkalmazzák.
A Visa ráadásul idén szeptemberben már a gyakorlatban is alkalmazta az ujjlenyomattal való azonosítást. Igaz, ez egyelőre csak Dél-Afrikában elérhető szolgáltatás. A biztonsági szakértők szerint a bankok egyelőre ódzkodnak az általános bevezetéstől, aminek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy az ujjlenyomat egy szenzitív személyes adat, amelynek tárolását egyelőre nem feltétlen akarják felvállalni a vállalatok. Már csak azért sem, mert a másik probléma abból adódhat, ha ezek az adatok kiszivárognak, akár a rendszerek feltörésével, akár egyszerű hanyagságból vagy rossz szándékú szivárogtatásból kifolyólag. (Ahogy ilyen esetekről rendszeresen beszámol a média.) Egy ellopott, vagy kikerült PIN kód megváltoztatása gyakorlatilag nem jár költséggel, egy ujjlenyomat esetében ennek cseréje jelen helyzetben komoly fejtörést okozna a vállalatoknak.
És mi van a film többi érdekességével?
Az utóbbi időben a légdeszka volt az egyik nagy sláger, számos videó jelent meg arról, hogyan tesztelik. Kereskedelmi forgalomban ugyan még nincs a termék, ám a határtalan képzelet termékénél már ez is jóval több. Sőt, a Lexus fejlesztői, akik legyártottak már működő prototípust, nagyon fogadkoznak, hogy a következő években lesz olyan légdeszka, ami akár a boltokban is elérhető lesz.
Hasonló kategóriába sorolható az önbefűző cipő esete, hiszen elvileg ez is létezik, olyannyira, hogy az egyik nagy sportszergyártó idén a "karácsonyi piacra" ígérte a megjelenést. A filmben látható futurisztikus palack is elérhető, a legendás film harmincadik évfordulójára az egyik nagy üdítőital gyártó rukkolt elő jubileumi kiadással.
Ami a technológia termékeket illeti, a filmben Marty egy virtuális valóságot sugárzó szemüveget is felvesz. Ez szintén létező technológia, bár a Google Glass végül nem árasztotta el a fogyasztókat, más hasonló termékek kereskedelmi forgalomban is kaphatók.
A filmben szereplő video telefonálás hétköznapi dolog lett, sokan napi szinten használunk ilyen szolgáltatást, elég csak a skype-ot említeni. A 3D technológia, mely a filmben a Cápa 19. részét reklámozta és megrémítette Marty-t szintén az életünk része. Drónok szintén vannak, azt, hogy a filmmel ellentétben ezeket nem kutyasétáltatásra használják, tudjuk be a fejlesztők "egészséges lelkületének".
Vissza a jövőbe: anyagilag is siker volt
A film komoly anyagi sikert hozott, hiszen az első rész mindössze 19 millió dollárból készült a the-numbers.com adatai szerint, ezzel szemben az amerikai mozikban 200, világszerte pedig további 373 millió dollár bevételt hozott. A trilógia második és harmadik része már nem volt ilyen elsöprő siker, de azért ezek is szépen hoztak. Ezeknek a részeknek a gyártási költsége 40-40 millió dollár volt. A második epizód az USA-ban 109 milliós bevételt hozott, világszerte pedig 322 milliót eredményezett. Az utolsó részre az Egyesült Államokban mozipénztárainál 87 millió dollárért váltottak az emberek jegyet, míg globálisan 243 millió dolláért.
Csalódniuk kell azonban azoknak, akik olyan McFly ihlette termékekre vágynak, mint az önszárító ruha, a méretre változó kabát, az ételnagyobbító automata, a szemétből energiát termelő háztartási gép, ezek egyike sincs ugyanis a kereskedelmi értékesítés küszöbén.
A legfájóbb hiányérzet talán a repülő autók kapcsán lehet bennünk. Elvileg létezik ugyan ilyen termék, számos cég szabadalmaztatott ilyen járművet, ám egyelőre úgy tűnik, az átlagemberek továbbra is utakon guruló kocsikkal fognak közlekedni.
mfor.hu
