A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint megtorpant májusban a dolgozók számának felfutása, vagyis az alkalmazottak már közel sem voltak annyival többen előző évhez képest a nemzetgazdaságban, mint az a korábbi hónapokban megfigyelhető volt. A tájékoztatás szerint a 2,737 millió alkalmazott ugyanis 29 ezerrel magasabb az egy évvel korábbinál, a 2010-es csúcsot pedig alig 12 ezer fővel haladja meg.
Ennél látványosabban szemlélteti a rövid távú folyamatokat a havi változás, mely szerint egy hónap alatt 107 ezerrel dolgoztak kevesebben hazánkban a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél.
Bár a létszám lendületes felfutása igencsak megtorpant, ezt a közmunkásokra lehet visszavezetni. Áprilisról májusra ugyanis 96 ezerrel csökkent a dolgozói létszám a közfoglalkoztatottakat is magába foglaló közszférában. Ez pedig egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat májusra vonatkozó adatai arról árulkodtak, hogy hirtelen 100 ezer új nyilvántartott álláskereső jelent meg a piacon.
Ahogy akkor is leírtuk, ez az április végéig tartó téli közfoglalkoztatás kifutásával indokolható. Az utána következő "hagyományos" közmunkaprogramok pedig nem tudták felszívni a téli programban résztvevő teljes létszámot. Ez az állapot azonban csak ideiglenes, hiszen a kormány 47 milliárd forint pluszforrásról gondoskodott annak érdekében, hogy a havi átlagos 200 ezer fős közfoglalkoztatotti létszám biztosítva legyen. Ez a Belügyminisztérium mfor.hu-nak küldött válasza alapján megvalósítható célkitűzés - a rendelkezésre álló források, és az igényfelmérések alapján ugyanis 193 ezer fő lehet az átlagos közmunkás-létszám idén.
A közfoglalkoztatás hatása a mostani statisztika egy másik adatsorából is nagyon jól látható, hiszen ha a nemzetgazdaságban dolgozók számát a másodlagos piacon résztvevők nélkül vizsgáljuk, trendfordulót láthatunk. Tavaly év eleje óta ugyanis még egyszer sem volt példa arra, hogy a közmunkások nélküli létszám éves bázison nagyobb mértékben növekedjen, mint az őket is tartalmazó adat. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a másodlagos piac nélkül is a fellendülés útjára lépett a hazai munkaerőpiac.
Ezt a tényt erősíti az is, hogy a versenyszférában csak enyhe visszaesés mutatkozott. Vagyis elmondhatjuk, hogy ha még alacsony volumenben is, de képes a korábbi szinteket meghaladni a cégek munkaerőigénye. Így ha lassan is, de talán biztosan éled a hazai elsődleges munkaerőpiac.
A versenyszférában egyébként egy hónap alatt mindössze 3000 fővel mérséklődött a dolgozók létszáma, viszont a májusi 1,86 millió fő még 47 ezerrel mindig meghaladja az egy évvel korábbi állapotot.
5 százalékos reálnövekedés
Ami a hazai bérekre vonatkozó idén kialakult tendenciát illeti, nem alakult ki törés köszönhetően a májusra regisztrált -0,1 százalékos fogyasztói árindexnek.
Nemzetgazdasági szinten 4,9 százalékkal növekvő nettó bérek az enyhe defláció révén 5 százalékkal érnek többet az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva, a versenyszféra 4,2 százalékos nettó növekedése pedig 4,3 százalékos reálnövekedéshez járult hozzá.
Mivel a közfoglalkoztatottak létszáma jelentősen lecsökkent, ezzel a számukra fizetett alacsony keresetek statisztikát lefelé húzó hatása tompult, a közszféra bérstatisztikái is sokat javultak. Itt az érintettek átlagosan 6,3 százalékkal vihettek haza több pénzt, mint egy évvel korábban, ami 6,3 százalékkal nagyobb reálértéket is jelentett.
Székely Sarolta
mfor.hu
