Nő a bérbefagyasztó cégek aránya
A magyarországi vállalatok átlagosan 2,6 százalékos béremelést terveznek idén, ami az MNB által tervezett 1,3 százalékos inflációval számolva jelentős bruttó reálbér növekedést jelent. Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, 2013 után az idei már a második egymást követő év lenne, amikor a bruttó bérek többet érnek, mint egy évvel korábban.
Hozzá kell tenni, hogy bár egy évvel ezelőtt még reálbércsökkenés rajzolódott ki, az év végén, az egyre lejjebb kúszó infláció eredményeként a megvalósult béremelések végül magasabbnak bizonyultak a decemberben az MNB által 1,7 százalékra jelzett inflációnál. Ezért az idei pozitív kilátások is csak az alacsony inflációs terv megvalósulása esetén válhatnak valóra.
Mindez annak ellenére van így, hogy tervek szerint a cégek több mint egy ötöde (22%) befagyasztja a béreit 2014-ben. Az előző évhez képest ez enyhe növekedést jelent, tavaly ilyenkor csak 20,8 százalékuk nem tervezett béremelést.
Vegyes a kép az új munkatársak felvételénél
Tovább árnyalja a képet a munkaerőpiac tervezett alakulása. A Hay Group felmérésében részt vevő vállalatok 22 százaléka tervez létszámnövekedést, átlagosan 9 százalékkal növelve munkavállalói számát. Ugyanakkor a vállalatok 10 százaléka létszámcsökkentést tervez, a leépítés náluk átlagosan 11 százalék körül fog alakulni.
"A számokat figyelve arra a következtetésre juthatunk – magyarázza az adatokat Jakabos Tünde, a Hay Group regionális vezetője –, hogy nemsokára a hazai fizetések befagyásának lehetünk szemtanúi." Ha az utóbbi hónapokban mért rendkívül alacsony infláció továbbra is megmarad, akkor olyan jelentéktelenek lesznek a béremelések, hogy az évi néhány tizedszázalékos reálbér növekedés ellenére a fizetések vásárlóereje nem fog jelentősen megváltozni. "Ilyen környezetben csak egy hirtelen lendületes gazdasági növekedés hozhatna fordulatot, ami következtében rengeteg új munkahely teremtődne, legalább bizonyos területeken munkaerőhiány jönne létre, és a cégek a bérek emelésével próbálnák a legjobb munkavállalókat megszerezni."
A jelenlegi stagnáló állapot azonban csak látszólag jó a vállalatoknak, ugyanis ilyen helyzetben nehéz a munkavállalókat motiválni. Az elkövetkező időszakban a cégek kénytelenek lesznek egyre inkább feltárni azokat a béren kívüli tényezőket, amelyek dolgozóikat az átlagos munkavégzést meghaladó teljesítményre és elköteleződésre ösztönzik.
Ha ágazatokra bontjuk a Hay Group adatbázisát, kiderül, hogy a leginkább mértéktartóak a pénzügyi vállalatok (bankok, biztosítók, alapkezelők) lesznek, míg a legnagyvonalúbban a vegyipari cégek bánnak majd dolgozóikkal. Fontos megjegyezni azt is, hogy az évek óta az átlagosnál alacsonyabb fizetéseket adó ipari vállalatoknál megkezdődik a felzárkózás: az ott 2014-ben megvalósuló emelések jelentősen magasabbak lesznek az országos átlagnál.
A bónuszok tekintetében nincs igazi változás az előző évhez képest: a vállalatok 84%-a tervez bónuszkifizetést a 2013-as év teljesítménye alapján. Ugyanakkor csupán a cégek 67%-a fizeti ki a teljes tervezett bónuszösszeget, 29%-uk kevesebbet ad.
2008-2014-es trend
Érdemes az adatsorok időbeni összevetését is elvégezni. Ezek alapján azt látjuk, hogy még a kedvező inflációs várakozások valóra válása esetén is 2014 végén a bruttó reálbérek csupán a 97,3 százalékát érik el a 2008-as fizetéseknek, tehát még ez év végén is kevesebbet fog érni a pénzünk, mint 6 évvel korábban!
A mélypont egyébként 2012-ben volt, akkor csak 94,8 százalék volt ez az érték. (A bruttó reálbér fogalma az infláció bruttó bérekre gyakorolt hatását írja le. Ezt azt jelenti, hogy olyan reálbérrel kapcsolatos adatokat kapunk, amelyek nem foglalják magukba az adóváltozásokból fakadó, nettó béreket érintő folyamatokat.)
mfor.hu
