A napokban kapják meg a magyar munkavállalók a megváltozott adó- és járulékszabályok alapján számfejtett első bérüket, melyek a változásoknak köszönhetően (adójóváírás és a 202 ezer bruttó alatt a szuperbruttó kivezetése, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék egy százalékos emelése) a magyar 211 ezer forintos átlagbér alatti szinteken több ezer forintos csökkenést mutatnak. 217 ezer feletti bérszinteknél ugyanakkor nettó béremelkedés figyelhető meg, ami 4-6000 forintot jelent havonta.
A nettó bérek változásával összefüggésben az állam az alacsonyabb bérek teljes költségéből többet von el, mint egy évvel ezelőtt, amit jól mutat az esetükben jellemző 49,03 százalékra megnövekedett adóék is, ami Európában a második legmagasabbat jelenti. Az adóék egyébként azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában. 2012-ben 210 ezer forintos bruttóig tartja magát ez a 49,03 százalékos arány, ennél magasabb béreknél viszont ha kis léptékekkel is, de emelkedni kezd, míg 630 ezer forintos bruttónál el nem éri a maximumát, ami 51,31 százalékos fizetendő adó- és járulékarányt jelent. Innentől kezdve aztán fokozatosan csökkenő trendet mutat az adóék olyannyira, hogy például egymillió forintos bruttónál már "csak" 48,9 százalék a teljes foglalkoztatás költségéből az adóként és járulékként befizetett összeg aránya. (Az mfor.hu kalkulátora segítségével kiszámolhatja, hogy pontosan mennyi az Ön adóéke!)
Szinte alig van különbség az államnak jutó összeg és a nettó bér között
Ha a nettó bér és az élőmunka terhének (munkaadó és munkavállaló által fizetendő adók és járulékok) különbözetét szeretnénk megjeleníteni, akkor még jobban kimutathatóvá válik az alacsony bérek esetén a kedvezőtlen változás. Az alábbi táblázatban a minimálbér és az átlag alatti kereseteknél jól látszik, hogy a 2011-es nettóhoz és terhekhez képest milyen mértékű módosítás történt. Míg a hazavitt keresetek csökkentek, az ezzel szemben megjelenő adók és járulékok formájában államhoz került összegek emelkedtek, így alig pár ezer forint van aközött, amennyit a munkavállaló a munkájával megkeres saját maga és az állam részére.
Az átlag feletti bérkategóriáknál viszont kedvező a változás, hiszen míg tavaly egy 300 ezer forintos bruttó bérnél valamivel több, mint 12 ezer forinttal került több az államhoz, mint a dolgozóhoz, addig idén ez a különbség mérséklődött, és már csak 968 forint a differencia.
Az igazán magas bérűek esetén aztán ismét az állam felé "mozdult el" idén a különbség, igaz volt is miből, hiszen például az egymilliós béreknél még így is magasabb a nettó bér az élőmunka terhénél.
A bércsökkenés korrigálása a terheket is csökkenti
A kormány az alacsony jövedelműek hátrányos érintettségét felismerve, béremelés elrendelése mellett döntött a bruttó 216 ezer forint alatti keresetűeket illetően. (Kalkulátorunk segítségével megtudhatja mennyivel kell emelni a különböző bérkategóriáknál). Ez többek között azt jelenti, hogy a korábbi 78 ezer forintról 93 ezerre, a garantált bérminimum pedig 94 ezerről 108 ezerre emelkedett.
A minimálbérért foglalkoztatott munkavállaló így a tavalyi év 60 600 forintos nettója (a bruttó 78 ezer forint) után idén 60 915 forintot vihet haza, ami elenyésző 0,5 százalékos emelkedést jelent. Aki pedig garantált bérminimumra (94 ezer forint) volt bejelentve, és emiatt kötelezően 108 ezerre emelkedett a bére, a nettója 70 590 forintról 70 740-re nőtt, vagyis 0,2 százalékkal emelkedett, pontosabban stagnált.
Ha a munkaadó minden dolgozójánál végrehajtja a kormány által elvárt emelést, akkor jogosulttá válik a bérkompenzációra, mellyel amellett, hogy a munkavállaló nettó bérét szinten tudja tartani, foglalkoztatás költségeit, pontosabban a fizetendő 27 százalékos szociális hozzájárulási adó összegét jelentősebb mértékben tudja csökkenteni. Az adóéket illetően akár 10 százalékos csökkenést is elérhet, melynek nagysága a bérek növekedésével folyamatosan csökken 190 ezer forintig.
Székely Sarolta
mfor.hu
