Idén március végén már több mint 5100 milliárd forintos lakáshitel-tartozást görgettek maguk előtt a magyar családok: egy év alatt a tartozások összege 3,6 százalékkal emelkedett.
Az év első három hónapjában 265 milliárd forint értékű új lakáshitel-kihelyezés történt, ami 2,3-szoros növekedést jelent ahhoz a 115,5 milliárd forinthoz képest, amelyet 2023-ban az év első három hónapjában lakáshitelként nyújtani tudtak ügyfeleiknek a bankok.
Fotó: Depositphotos
Ugyanakkor – figyelmeztet Gergely Péter – a hitelfelvételi kedv még nem tért vissza az inflációs sokkal és a megugró hitelkamatokkal jellemezhető 2023-as év előtti szintekhez képest. Az idei év első három hónapjában a hitelszerződések száma nem érte el a 17 400-at, miközben 2017 és 2022 között az év első három hónapjában rendre 22 000-25 000 szerződést kötöttek ügyfeleikkel a bankok.
Csúcsot döntöttünk
A fentiek ellenére a hitelállomány bővülése historikus csúcsot döntött: az év első három hónapjában 88 milliárd forinttal emelkedett az ügyfelek fennálló lakáshitel-állománya. Az első negyedévi adatatokban eddig a csúcsot 2021 jelentette, amikor három hónap alatt 75,4 milliárd forinttal több új hitelt folyósítottak a bankok, mint amennyit rendes és rendkívüli törlesztéssel az ügyfelek visszafizettek lakáshiteleikből.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakáshitel-kihelyezések mellett a visszafizetések összege is emelkedik. Az év első három hónapjában 177 milliárd forintnyi adósságtól szabadultak meg az ügyfelek. Ennél magasabb összegű törlesztést a devizahitelek forintosítása óta csak 2020-ban és 2022-ben vállaltak magukra a családok az első negyedévben.
Nem veszünk fel elég hitelt
Magyarországon a lakosság meglehetősen visszafogott hitelfelvevőnek számít. Az európai összehasonlításban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési folyamatok jelentése alapján a magyar háztartási szektor összesített hitelállománya nem éri el a magyar bruttó hazai termék, a GDP 13,9 százalékát. Ezzel szemben a visegrádi országok átlaga 23,7 százalék volt tavaly ősszel, míg az európai unió tagállamainak átlaga 46 százalékot mutat.
A fentiek miatt a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a következő években masszívan növekednie kellene a lakossági hitelállománynak. Gergely Péter szerint a lakáshiteleknél ezt két fontos tényező a következő hónapokban egészen biztosan segíteni fogja.
Az egyik, hogy az államilag támogatott otthonteremtési konstrukciók, kiemelten a CSOK Plusz évi legfeljebb 3 százalékon elérhető akár 50 millió forintos maximális hitelösszege alapvetően megváltoztatta a lakáshitel igénylési folyamatokat. Az idén márciusban folyósított lakáshitelek átlagos összege meghaladta a 16,5 millió forintot. Egy évvel korábban, 2023 márciusában – lényegesen magasabb kamatszintek mellett – az új hitelek átlagos hitelösszege nem érte el a 10 millió forintos értékhatárt. A hitelállományt így a következő hónapokban az átlagos hitelösszeg emelkedése egész biztosan bővíti majd.
A másik tény, amely alátámasztja azt, hogy a lakáshitel-állomány dinamikus bővülés előtt áll az a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az, hogy a gazdaság növekedésének helyre állásával a lakásárak ismét növekedésnek indulnak. Gergely Péter ezzel kapcsolatban az MNB múlt heti lakáspiaci jelentésének azon megállapítására hívja fel a figyelmet, amely szerint 2024 első negyedévében országosan 7,2 Budapesten 6,1 százalékra gyorsulhatott az éves lakásár-növekedés mértéke. Ez pedig 2022 II. negyedévét követően ismét infláció feletti, reálárnövekedést jelenthet. Ugyanakkor a következő hónapokban a lakosság bizalmának visszatérésével és a – már említett CSOK Plusz által hajtott – élénkülő kereslet miatt a lakásárak elkezdhetik ledolgozni az elmúlt másfél évben elmaradt értéktartást. Ez pedig magasabb ingatlanárakat és ennek következtében magasabb hitel összegeket jelent majd – véli a szakértő.
