Az adórendszerrel és az egykulcsos, valamint többkulcsos szja-rendszerhez való hozzáállásuk kapcsán kérdezte az Europion a magyar lakosságot, az országos, 1200 fős mintán végzett felmérés reprezentatív – derült ki a szerkesztőségünknek megküldött közleményből.
A 16 év feletti lakosság 45 százaléka támogatja (ezen belül 23 százaléka teljes mértékben), és csak 32 százaléka utasítja el (ezen belül 24 százalék teljes mértékben) a progresszív, többkulcsos szja ötletét. A legidősebb korcsoportban (28 százalék), az érettségivel nem rendelkezők körében (31 százalék), és a kormánypártiak táborában (49 százalék) vannak az országos átlagnál többen az elképzelést mereven elutasítók.
Érdekesség, hogy a háztartási jövedelemmel nem mutat összefüggést a kérdés megítélése, sőt: a (relatív) magas jövedelműek körében magasabb az elképzelés támogatottsága (53 százalék), mint a közepes vagy alacsony jövedelmű háztartásokban élők körében (43 százalék).
Szabadosabban kezelnék a magyarok az értékhatárt
Az elképzelés támogatottságának ellenben komoly korlátokat szab, hogy magasra helyezik a magyarok azt a jövedelemsávot, ahol adott esetben indokoltnak tartanák az adókulcs emelését a jelenlegi 15 százalékos szintről. A teljes népesség 16 százaléka tartaná ezt indokoltnak a 750 ezer és 1 millió forint közötti bruttó jövedelmekre, és 41 százalék mindezt csak 1 millió forint bruttó felett engedné meg (22 százalék pedig sehol). Mindössze minden ötödik magyar tartaná adott esetben indokoltnak 750 ezer forint bruttó alatt az szja-kulcs emelését.
Míg a magas jövedelműek 53 százaléka 1 millió forint fölött húzná meg ezt a határt (30 százalékuk pedig sehol), addig az alacsony jövedelműek közel harmada (29 százaléka) már 750 ezer forint bruttó alatti szinteken is indokoltnak tartaná az adóemelést. Ugyanez a munkaerőpiaci státusz tekintetében is visszaköszön, noha kisebb mértékben: az aktív keresők 16 százaléka húzza meg a határt 750 ezer forint bruttó alatt, míg a munkanélküliek és az ellátás mellett dolgozók esetében ez az arány 30–35 százalék között szóródik.
Adóztassák meg a kiugró vagyonokat?
A többkulcsos adóhoz képest kevésbé bizonyult megosztó témának a kiemelkedő, 5 milliárd forintot meghaladó vagyonokra kivetett vagyonadó ötlete, ugyanis ezt a magyarok több mint kétharmada (69 százaléka) támogatja, azon belül is 51 százalék a „teljes mértékben támogatom” választ jelölte meg. Érdekesség, hogy a kérdés megítélése – a többkulcsos adóval szemben – nem mutat éles választóvonalat a jövedelmi csoportok között, ezzel szemben inkább az idős válaszadók körében kifejezetten népszerű az ötlet (63 százalékuk teljes mértékben támogatja). Politikai oldalak szerint vizsgálva a kérdést elmondható, hogy az ellenzéki támogatók között konszenzus-közeli támogatást élvez az elképzelés (aTisza-szavazóknak például 80 százaléka támogatja a Tisza párt említése nélkül a kérdésfeltevésben). Ezzel szemben a kormánypárt hívei megosztottak, de a relatív többség (48 százalék) ebben a szegmensben is támogató.
Nem hisznek a választók az adóemelésről szóló kijelentéseknek?
A kormánypárt a Tisza (állítólagos) adóemelési terveit előtérbe helyező kommunikációs offenzívája ellenére a relatív többség (38 százalék) inkább a Tisza párt cáfolatának („nem készülnek emelésre”) hisz a kormánypárti narratíva 26 százalékával szemben, míg a további 36 százalék elzárkózott a véleménynyilvánítástól a kérdésben („nincs erről elég információm / nem tudok véleményt alkotni”). Az 50 évnél idősebb válaszadók körében relatív magas a kormánypárti narratíva elfogadottsága, de egyik vizsgált demográfiai szegmensben sem haladja meg a válaszadók harmadát. Talán meglepő, hogy a kormánypárt híveinek is jelentős része (37 százalék) nem foglal egyértelműen állást a kormánypárti narratíva mellett, a Tisza-szavazók közül pedig gyakorlatilag senki nem hisz a Fidesznek ebben a kérdésben.
Nem sok jóra számítanak
Végezetül azt is megvizsgálta a kutatás, hogy a magyarok várakozásai szerint hogyan hatna a többkulcsos adó bevezetése a személyes pénzügyeikre, illetve a többség pénzügyi helyzetére. Mindkét megközelítésben az emberek inkább borúlátóak, mint optimisták: a személyes pénzügyekre vonatkozóan a teljes népesség 30 százaléka szerint csökkenne, és csak 22 százaléka szerint növekedne a jövedelme, míg az emberek többségére vonatkozóan 43 százalék szerint rosszul járna, és csak 30 százalék szerint járna jól a többség (a maradék szerint nem változna a jövedelmük). A kormánypárti szavazók 56 százaléka szerint csökkenne a jövedelmük, míg a Tisza-szavazók esetén csupán 8 százalék vélekedik így.
