Nem lesz könnyű behajtani a szupergazdagoknak szánt vagyonadót – írja a G7 elemzésében. A Tisza Párt terveiben szereplő adót az 5 milliárd forint fölötti vagyonokra vetnék ki, a mértéke 1 százalék lenne. Ez kiterjedne minden vagyontárgyra (ingatlan, céges vagyon, külföldön található vagyontárgyak, nagy értékű ingóságok, mint például jacht, magánrepülő, festmény, sportkocsi).
A G7 szerint nem könnyű megmondani, hány állampolgárra vonatkozna az adó, a Boston Consulting Group Magyarországra vonatkozó, 2023-as adatai alapján úgy számolt, hogy 4500 magyar állampolgárnak kellene vagyonadót fizetnie, és összesen 400 milliárd forint bevétel származna az adónemből, ha sikerülne a teljes vagyonérték alapján beszedni.
A HVG cikke szerint körülbelül 270 magyar üzletember vállalati érdekeltségei haladták meg az ötmilliárd forintot, és a becslések szerint ebből 330 milliárd forintnyi bevétel keletkezne.
A Blochamps Capital becslése szerint 1000-1300 között lehet a legalább 5 milliárd forintos vagyonnal rendelkező magyarok száma.
Magyarország Európa-rekorder a vagyoni különbségekben
Ami biztos, a magyar szupergazdagok EU-rekordernek számítanak abban az értelemben, hogy a World Inequality Database adatai alapján 2023-ban Magyarországon a népesség felső 1 százaléka birtokolta az összvagyon egyharmadát. Ilyen nagy arányban egyetlen másik európai országban sem halmoztak fel vagyont a leggazdagabbak a többi 99 százalékhoz képest. A felső tíz százalék is aránytalanul nagy vagyonnal rendelkezik, egyedül Svédországban van arányaiban véve megtakarítása ennek a rétegnek, mint Magyarországon. Az OECD-államokon belül csak az Egyesült Államokban, Törökországban és a három latin-amerikai országban nagyobbak a vagyoni különbségek, mint Magyarországon. A magyar felső 1 százalék relatív vagyongyarapodása uniós és OECD-mezőnyben is kiemelkedő: a 33 százalékos részesedés 2014-ben még csak 25 százalékos volt.
A vagyonadót kikerülik a gazdagok
Az elmúlt években több nyugati országban is újra felmerült a vagyonadó bevezetésének lehetősége, de ezekből szintén kevés esetben lett konkrét intézkedés – írja a G7. Spanyolországban, Norvégiában és Svájcban van jelenleg központi vagyonadó, emellett Franciaország, Olaszország, Belgium és Hollandia tart fenn még vagyonadót bizonyos tulajdonformákra vonatkozóan.
Az adónem ebben a körben a kilencvenes években volt csúcson, amikor még 12 ország alkalmazta, a kilencvenes évek végétől viszont egymás után vezették ki. Ennek egyik oka, hogy más adónemek hatékonyabbak és méltányosabbak voltak, a másik, hogy jelentős bürokratikus kapacitások fenntartását igénylik, mert nehéz felmérni a vagyonokat. A harmadik ellenérv pedig az, hogy a vagyonosok elköltöznek azokból az országokból, ahol adóztatják a vagyonukat.
