A társasházak esetében állandó probléma, hogy a tulajdonosok egy része eseti vagy rendszeres elmaradásban van a befizetésekkel, legyen szó a közös költségről, a vízdíjról vagy házközponti fűtés esetén a fűtés számlájáról. Ez már csak azért is gond, mert a szolgáltatók nem foglalkoznak a renitens lakókkal, így, ha a rendben fizető tulajdonosok nem akarják, hogy kikapcsolják a vizet, fűtést, vagy ne vigyék el a szemetet, kénytelenek helytállni a nemfizetők helyett. Egy kisebb társasháznál már néhány nemfizető is komoly gondot okozhat, hiszen az ő elmaradásuk arányaiban sokkal nagyobb terhet rónak a többiekre.
Sok helyen fenyegetik ilyenkor azzal az adósokat, hogy a lakásukra jelzálogot jegyeztet be a ház, ez azonban Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző szerint nem oldja meg a problémát, csupán elodázza. A jogszabályok szerint a társasházak a három hónapot meghaladó elmaradás után jelzálogot jegyeztethetnek be az adós tulajdonrészére. Ebben a társasház szervezeti és működési szabályzatában (szmsz) adott felhatalmazással a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke járhat el, illetve a közgyűlésen is lehet erről határozni. Mint azt a közjegyző elmondta, a jelzálog ugyan egy elég erős fenyegetés, de ha az adós nem akar vagy tud fizetni, akkor a társasház helyzete ettől az eszköztől nem lesz jobb. A háznak és a többi lakónak ugyanis az az érdeke, hogy mindenkitől beérkezzen havonta a pénz, egy jelzálogtól pedig ez még nem történik meg.
Mint azt Szécsényi-Nagy Kristóf elmondta, van egy, a fentinél sokkal hatékonyabb módszer, ami segít abban, hogy a ház mielőbb megkapja a követelését. Egy társasház képviselője fizetési meghagyásos eljárást (fmh) indíthat, amihez még ügyvéd közreműködése sem kell. Az fmh egy úgynevezett permegelőző eljárás, így, ha a követelés jogosságát az adós nem vitatja, akkor nem kerül bíróság elé, hanem végrehajtható lesz.
Gyors és hatékony eszköz
Az fmh egy gyors eszköz, amennyiben ugyanis a közjegyző mindent rendben talál a kérelemben, akkor haladéktalanul kibocsátja a fizetési meghagyást. Ez az elektronikusan beterjesztett kérelmeknél 3 munkanapon, a papír alapon benyújtottaknál 15 napon belül megtörténik. Ha a társasház képviselője cégként vagy egyéni vállalkozóként képviseli a lakóközösséget, akkor elektronikusan a MOKK rendszerén keresztül tudja benyújtani a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét, ha magánszemélyként, akkor akár papíralapon is bármely közjegyzőnél. Ha az adós (kötelezett) a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.
A társasház ráadásul akár egy havi tartozás miatt is elindíthatja az fmh-t. A jogszabályok szerint 1 forinttól 30 millió forintos tartozásig lehet ezt a módszert alkalmazni, az azt meghaladó követelést peres úton lehet érvényesíteni. Ugyanakkor 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelés esetén nem is lehet bírósághoz fordulni, kizárólag fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezhető az adóssal szemben. Az fmh előnye lehet az is, hogy bár az eljárás költségeit a jogosultnak meg kell előlegezni, ami a követelés 3 százaléka, de azt később az adóson be lehet hajtani.
Mint a közjegyző elmondta, nehézséget esetleg az okozhat, ha az ingatlan tulajdonosa külföldön él. Amennyiben egy olyan személy tulajdonában van az ingatlan, akinek nincs magyarországi lakcíme, akkor fontos lehet az is, hogy az Európai Unión belül vagy kívül él. Lehetőség van ugyanis arra, hogy bármely magyar közjegyzőnél európai fizetési meghagyásos eljárást indítsanak vele szemben. Akkor lehet gond, ha a lakás tulajdonosa a közösségen kívülről származik és nem is él az EU-ban, akkor sem a magyar, sem az uniós fmh nem alkalmazható.
Mindig a tulajdonos felel, nem a bérlő
Érdemes megjegyezni, hogy ha egy hazai tulajdonossal szemben lépnek fel ilyen módon, és az illető nem veszi át a fizetési meghagyást, vagy nem reagál a határidőn belül, akkor az fmh jogerőre emelkedik, és végrehajtás indítható vele szemben. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha igazolni tudja, hogy az adott időszakban ténylegesen akadályoztatva volt, és ezért nem tudta átvenni a küldeményt.
Gyakran előfordul olyan kifogás is, hogy a tulajdonos helyett a bérlőnek kellett volna rendezni a díjakat. Ezt az érvet a társasház azonban a jogi eljárás során nem tudja figyelembe venni, hiszen ő az ingatlan tulajdonosával van jogviszonyban. Természetesen a bérleti szerződés alapján a tulajdonos ilyen elmaradás esetén felléphet a bérlővel szemben, de az egy teljesen más eljárás.
A tapasztalatok szerint, azt követően, hogy a fizetési meghagyás jogerőssé vált, a közös képviselőnek érdemes egy újabb felszólítást küldeni az adósnak. A jogerős végzés ténye és a végrehajtás réme általában fizetésre bírja a tartozást felhalmozókat. Utóbbit azért is érdemes a közös képviselőnek meglépni, mert a végrehajtásnak további költségei vannak. Ha mégsem történik fizetés, akkor ezután a közjegyző a társasház kérelmére elrendelheti a végrehajtást, így néhány héten belül pénzhez juthat a házközösség. A végrehajtás iránti kérelem formanyomtatványa is megtalálható a kamara honlapján. Ezt a kérelmet ugyanahhoz a közjegyzőhöz kell benyújtani, mint aki a fizetési meghagyást kibocsátotta.
A végrehajtás során egyébként elsősorban az adósok folyószámlájáról vagy munkabéréből igyekeznek rendezni a tartozást, de ha erre nincsen mód, akkor az ingó vagyonát és végső soron az adós ingatlanát is érintheti a végrehajtás.
A cikk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakmai közreműködésével készült.
