2018. március 12. 20:35
mfor.hu

A hazugságok és a "fake news" sokkal gyorsabban terjednek a neten, mint a valós információk, állapította meg az MIT szakértőinek a vizsgálata.

Nem szabad mindent elhinni, amit az interneten olvasunk, különösen igaz ez a közösségi médiában terjedő információkra, állítják a kutatásuk alapján az MIT kutatói. Az eddigi legnagyobb ilyen jellegű felmérésből az derült ki, hogy egy valós információ esetén hatszor több idő kellett, hogy legalább 1500 emberhez eljusson, mint egy kamu hírnek. Érdekesség, hogy még egészen triviális esetekben is 70 százalékkal nagyobb eséllyel terjesztették az emberek a hazugságokat, mint a valós dolgokat.

A napokban a Science című szaklapban publikált írás szerint a szakemberek komoly hangsúlyt fektettek arra, hogy megállapítsák milyen gyorsan terjednek a Twitteren a hamis hírek. A vizsgálatba bevont anyagokról hat tényellenőrző szervezet segítségével állapították meg, hogy van-e valóságtartalma. A kutatók 126 000 történetet néztek meg a Twitteren, amelyeket 3,5 millió felhasználó posztolt 2006 és 2017 között összesen 4,5 millió alkalommal.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a hamis információk messze gyorsabban terjedtek, mint az igazság. A fake news minden vizsgált kategóriában lényegesen távolabb, gyorsabban, mélyebben és szélesebb körben terjedt el, mint az igazság. Különösen aggasztó volt a hazugságáradat a politikai témák esetén, bár hamis hírek azért voltak a terrorizmusról, a természeti katasztrófákról, a tudományos kérdésekről, a városi legendákról vagy a pénzügyi információkról is.


A kutatók arra is megpróbáltak választ kapni, hogy a légből kapott híreket miért terjesztik szívesebben az emberek. Az ok az újdonság hatása. Mint a tanulmányukban írják, a hamis hírek sokkal újszerűbbek, mint a valódi hírek, az emberek pedig nagyobb valószínűséggel osztanak meg új információkat. Míg a hamis történetek terjesztését leggyakrabban a félelem, az undor és meglepetés ösztönözte, addig a valós eseményeket továbbadását a szomorúság, az öröm és a bizalom ösztönözte leginkább.

Az emberi érzelmekre ráadásul gyakran rá is játszanak a hírhamisítók, néhány esetben ugyanis nagyon tudatosan úgy írták meg ezeket az anyagokat hogy a falháborodásuk okán minél többen osszák meg ezeket.

Nem túl szívderítő az a megállapítás sem, amely szerint nem csak gyorsabban, de sokkal több emberhez jutnak el a valós történeket. Ugyanazon történés esetén a kamu információk 1000 és 100.000 között emberhez jutott el a közösségi médián keresztül. Ezzel szemben a az igazi hírek maximum 1000 ember érdekeltek.

Miből finanszírozzam a cégem? Mitől lesz versenyképes egy magyar KKV és honnan szerezhet fejlesztési forrásokat? Ki viheti tovább a családi vállalkozást?

KKV-finanszírozás - égető tulajdonosi dilemmák konferencia - jelentkezzen most!