A gyorsaság a tőkeáttétel miatt van, ami mindenhol nagy. Egy gazdasági lelassulás, visszaeső profit felsokszorzva hat tőkeáttétel esetén, és egy ilyen hosszabb fázis növeli annak esélyét, hogy a tőkeáttétel tovább nő, tovább rontva a helyzeten. Minden irányban születtek gazdasági értekezések, Nobel-díjak, de ezt az egyszerű esetet nem elemezték eléggé, mert akkor nem jutottunk volna ide. Ha idén fogyasztok hitelre, akkor megnő az idei GDP, fogyasztás, ez felnyomja a részvényeket és a hozamokat, de ezt a jövőbeli GDP, fogyasztás rovására teszem. Jövőre, ha nem veszek fel újabb hitelt és a hitelem egyéves, akkor a GDP leesik, mert vissza kell fizetnem, amire spórolnom kell. Vegyünk fel hát újabb hitelt, vagy hosszabbat és akkor nem lesz gond. Ez így ment közel 30-40 évig az USA-ban, majd exportálva ezt a nagy ötletet mindenhol (persze meg előtte a történelemben párszor). Most a piacok azt mondják, hogy elég, mert a határon vagyunk, itt már nem vagyunk biztosak abban, hogy ha most felveszel hitelt, azt vissza is fizeted 30 év múlva, ha ez így megy. Megáll a gép, a kerekek elkezdenek visszafele mozogni: gazdasági visszaesés, recesszió, defláció (bérek, ingatlanok, és szép lassan minden, mert ha nincs növekedés, a fogyasztásod fogod vissza, ami további csökkenéshez vezet, elbocsátások etc).
Ezt Soros szépen megírta. Ez nem egy recesszió. Ez egy paradigmaváltás. Ha húzol egy vonalat, és az a trend, átlagos növekedés, akkor a mostani mondjuk 10 méter magasan van és emelkedő, azonban mindez azért van, mert alatta a sok adósság felnyomta a magasba. Anélkül sokkal lejjebb lenne. Át kell állni egy olyan vonalra, ami fenntartható. Ez azonban lejjebb van. Ez egy nagyon fájdalmas átállás lesz.
Itt most nem jön a Fed, és nyomtat több pénzt, mert az emberek már tudják, érzik az nem vezet semmire. Nem lesz belőle infláció, mert nem tud ekkora adósság mellett azt generálni. Ahhoz durván kell működnie, és az talán még nagyobb összeomláshoz vezet. Az államok sem tudnak segíteni, mert ők is eladósodottak, és egyesek már a nyugdíjas idődre félretett pénzt is elveszik. Nem ők voltak az utolsók, akik ezt tették. A csődöt egy állam sem fogja bevállalni, a politika mindig azokat képviseli, azokat szereti képviselni, akik hangosak, többen vannak. Most kezd a nyugdíjasok helyett egy másik nagyobb csoport kialakulni, akik egyre hangosabbak.
Miért van lázongás Londonban? Nem mert megölték a rendőrök a srácot, hanem mert NINCS MUNKÁJUK az ottani negyedben élő bevándorlóknak. Meg voltak tűrve, amíg a dúsgazdagok a belvárosban tobzódtak. A társadalom alapjaiban nem sokat változott az évszázadok alatt: vannak nyerők és vesztesek. Ők most a vesztesek. De egyre többen vannak. És hangot adnak, mert nincs mit veszteniük: az al-kaidás kecskepásztornak sem, meg az egyiptomi (spanyol, etc) képzett munkanélküli fiatalnak sem. Egyre többen vannak, a politika pedig agresszióval reagál (vagy épp teniszezik, miközben omlik a piac), mint mindig. Pedig oda kéne figyelni, mit mondanak. Mert a vesztüket okozhatják. Ők sokan lesznek, és ha szerveződnek, valaki meg fogja őket lovagolni... . Láttunk ilyet. Az emberek kényszerben, kétségbeesettségben NEM racionálisan döntenek.
Kilábalás? Igen lehet: KÖZteherviselés – visszamenőleg is. Ismert dolog, már nálunk is követelték 163 éve cirka. Sokan látják, hogy egyesek (alaptalanul – remélem helyesen értelmezhető) nagyon gazdagok, mások, egyre többen (alaptalanul, a folyamatok következtében, pedig szorgosak) meg egyre szegényebbek. Itt csak úgy lehet kilábalni, de az is mély recesszió révén, ha a közteherviselés igazából megvalósul. Lehet utópista gondolat, de mást nem látok. Mindenféle pénznyomtatás és efféle népvakítás csak kamu. Ideig-óráig jó.
