7p

Az elmúlt hetekben a kormány olyan alaptörvény-módosításon dolgozik, amely többek között a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi törvényeket is érinti. A tervezet értelmében minden kereskedő számára kötelezővé válna a készpénz elfogadása. Bár első hallásra ez a fogyasztók védelmét szolgáló intézkedésnek tűnhet, valójában komoly visszalépést jelentene a hazai innovációban, különösen a nemzetközileg is elismert készpénzmentes fesztiváltechnológia területén. Jegyzet.

Kevesen tudják, hogy 2011-ben Magyarországon valósult meg a világ első teljesen készpénzmentes fesztiválja a Metapay Fesztiválkártya rendszerének köszönhetően. Ez az érintő kártyával működő technológia nem csupán hazai siker volt, hanem világszinten is úttörő megoldásnak számított, amellyel a Metapay éveken keresztül piacvezető pozíciót töltött be. Az innováció jelentőségét az akkori kormányzat is elismerte, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium Ipari Innovációs Díjjal jutalmazta a fejlesztést.

Ez a technológia nem csupán kényelmi szempontból jelentett előrelépést, hanem egy teljesen új üzleti modellt teremtett a fesztiválszervezők és a kereskedők számára.

A készpénzmentes rendszer bevezetése előtt a fesztiválokon működő kereskedők számára komoly terhet jelentettek a magas fix helybérleti díjak. Az új technológia azonban lehetővé tette a bevételmegosztáson alapuló (angolul: profit sharing) modell bevezetését, amely minimális fix díj mellett a forgalom bizonyos százalékát juttatja a fesztiválszervezőknek. Ez az átlátható rendszer minden érintett számára előnyösebb:

  • A kereskedők alacsonyabb kezdeti kockázattal, rugalmasabb feltételekkel működhetnek
  • A fesztiválszervezők érdekeltté váltak a kereskedők forgalmának növelésében
  • A látogatók gyorsabb, pontosabb kiszolgálást kapnak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint Magyarországon több mint 10 millió bankkártya van forgalomban (ebből majd' 9,5 millió lakossági kártya) és a felnőtt lakosság jelentős része rendelkezik legalább egy elektronikus fizetési eszközzel. Ez különösen igaz a fesztiválok elsődleges célközönségét jelentő fiatalabb korosztályokra.

Derűre ború?
Derűre ború?
Fotó: Depositphotos

Az MNB friss adatai egyértelműen mutatják az elektronikus fizetési megoldások térnyerését: 2024 utolsó negyedévében a kártyás vásárlások száma 9,1 százalékkal, értéke pedig 14,0 százalékkal nőtt 2023 azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan a készpénzfelvételi forgalom darabszáma 4,0 százalékkal csökkent, és bár értéke 1,5 százalékkal nőtt, ez az időszak inflációját figyelembe véve valójában a készpénzhasználat reálértéken történő csökkenését jelenti.

Fehéredő gazdaság, biztonságosabb környezet

A készpénzmentes technológia egyik legfontosabb hozadéka, hogy teljesen kifehérítette a gazdaság ezen szegmensét. Minden tranzakció nyomon követhetővé vált, ami jelentősen csökkentette az adóelkerülés lehetőségét. A rendszer bevezetése óta:

  • Megszűntek a fogyasztókat érintő átverések, túlszámlázások, a visszajáróval való csalások
  • Jelentősen csökkent a lopások száma, gyakorlatilag eltűntek a zsebesek a fesztiválokról
  • A kiszolgálás sebessége megnőtt, csökkentek a sorban állási idők
  • A kereskedőknek nem kell készpénzt kezelniük, így a visszaadással és a hamis pénzzel kapcsolatos problémák is megszűntek
  • A pénztárhiányok, lopások okozta konfliktusok a kereskedő és alkalmazottai között minimálisra csökkentek
  • Javultak a higiéniai körülmények, mivel az elektronikus fizetésnél a kereskedőnek nem kell a potenciálisan szennyezett készpénzhez nyúlnia

A hazai fesztiválok kereskedelmi forgalma az elmúlt években a több tízmilliárd forintos nagyságrendet is elérte. Ez a volumen olyan jelentős gazdasági tényezővé teszi ezt az iparágat, amely megérdemli a megfontolt szabályozást.

Mit veszíthetünk a kötelező készpénzhasználattal?

A kötelező készpénzelfogadás visszaállítása több szempontból is problémás lenne.

Biztonsági kockázat: A készpénz jelenléte ismét vonzaná a bűnözőket, növelve a lopások, rablások kockázatát. A kereskedőknél újra megjelennének a pénztárhiányok, a visszajáróval való visszaélések, és a vendégek átverése. A készpénzzel járó biztonsági kockázat nemcsak a látogatókat, hanem a kereskedőket és alkalmazottaikat is érinti.

Drasztikus áremelkedés: A készpénzkezelés jelentős többletköltségekkel jár (szállítás, őrzés, feldolgozás), amelyek a fesztiválokon hatványozottan jelentkeznek. Mivel a rendezvények forgalma rendkívül időjárásfüggő és kiszámíthatatlan (egy esős hétvégén akár 60-70 százalékkal is visszaeshet a látogatottság), a kereskedők kénytelenek lesznek minden eshetőségre felkészülni. Ez azt jelenti, hogy a magas fix költségeket és a bizonytalansági tényezőket beépítik az árakba, ami jelentős, akár 15-25 százalékos áremelkedést eredményezhet. A fogyasztók tehát végső soron jóval többet fizetnek majd ugyanazért a szolgáltatásért, miközben a bevételmegosztási modell előnyei is elvesznek.

Lassabb kiszolgálás: Az elektronikus fizetés gyorsabb és hatékonyabb, különösen nagy tömegek esetén.

Innovációs hátrány: Egy világszinten elismert magyar innováció kerülne veszélybe, éppen akkor, amikor a digitális átállás világszerte prioritást élvez.

Tiltás helyett támogatás

A jogalkotóknak meg kell érteniük, hogy a készpénzmentes rendszerek nem korlátozzák a fogyasztói szabadságot, hanem új, biztonságosabb, hatékonyabb lehetőségeket teremtenek. Ahelyett, hogy kötelezővé tennék a készpénz elfogadását, inkább támogatniuk kellene az innovatív fizetési megoldásokat és azok széleskörű elterjedését.

A digitális fizetési megoldások fejlesztése és támogatása összhangban van az Európai Unió digitális stratégiájával is, így a szabályozás szigorítása nemcsak a hazai innovációt vetné vissza, hanem az európai trendekkel is szembe menne.

Különösen ellentmondásos, hogy ez a törekvés éppen akkor jelenik meg, amikor a kormányzat nemrég vezette be a Qvik nevű, az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő, átutaláson alapuló fizetési megoldást, ami kifejezetten a digitális fizetési megoldások terjesztését és egyszerűsítését célozza a kereskedelmi szektorra kiemelten fókuszálva. Ez az ellentmondás jól mutatja a szabályozási koncepció átgondolatlanságát: míg egyik oldalon a digitális fizetési megoldások fejlesztésébe fektet az állam, a másik oldalon kötelezővé tenné a készpénzhasználatot, ami jelentősen visszavetné az elektronikus fizetési innovációkat.

Merre van az előre?

Magyarország 2011-ben világelsőként mutatta meg, hogy a fesztiválok működhetnek teljesen készpénzmentesen, biztonságosabban és hatékonyabban. Ez az innováció új üzleti modellt teremtett, segített kifehéríteni a gazdaságot, és nemzetközi elismerést hozott hazánknak. A kötelező készpénzelfogadás visszalépést jelentene, és veszélyeztetné az elmúlt évtized eredményeit.

A jogalkotóknak mérlegelniük kell, hogy egy látszólag fogyasztóbarát intézkedés valójában milyen káros következményekkel járhat. A fesztiválipar érdekében érdemes lenne kivételt tenni, vagy rugalmasabbá tenni a szabályozást, lehetővé téve, hogy ez az innovatív szektor továbbra is a digitális gazdaság úttörője maradhasson Magyarországon.

Az igazi fogyasztóvédelem nem a régi megoldásokhoz való ragaszkodásban, hanem az újak felelősségteljes támogatásában rejlik.

A szerző banki digitalizációs szakember, a PhenoGyde tanácsadó cég vezetője, a Metapay alapítója. 2011-ben a világ első készpénzmentes fesztiválját valósította meg, innovációját a Nemzetgazdasági Minisztérium Ipari Innovációs Díjjal ismerte el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!