Talán minden idők leggyorsabb döntése volt a kormánynak az üzemanyag-ársapka kivezetése - legalábbis látszólag, hiszen mindez egyik napról a másikra, sőt, egyik óráról a másikra történt gyakorlatilag. Viszont nem véletlen a "látszólag" szó használata sem, ugyanis egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy jó ideje tudják már: a 480 forintos ár nem fogja megélni a rendelet hatályának a végét, a december 31-et. Sőt, meg vannak számlálva a napjai. Csak épp várt valamire a kormány.
De még mielőtt elárulom, mire vártak, kicsit visszamegyek az időben egy idézet erejéig, amikor is Orbán Viktor a múlt pénteki rádióinterjújában azt mondta, hogy Magyarországot nem fogják érinteni a december 5-étől életbe lépő, olajra vonatkozó szankciók. Nagy sikerként tálalva újra elmondta ugyanis, hogy hazánk mentességet kapott. Európa viszont nagyon meg fogja szenvedni a szankciók következményeit.
Ehhez képest alig telt el öt nap és a szankciók érvényességének második napján már azt harsogja marcona ábrázattal Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy
"bekövetkezett, amitől tartottunk, a hétfőn életbe lépett uniós olajszankció mindenki számára érzékelhető zavarokat okozott Magyarország üzemanyag-ellátásában."
Ugye minden kedves olvasó érzi az ellentmondást?! Amiből egyébként van néhány, ebből fakadóan pedig az az érzete támadhat az embernek, hogy kicsit összezavarodott a kormányzati propagandagépezet. Bevallom, nem is irigylem Rogán Antal tárcájának felelős munkatársait, rettentően nehéz lehet a megszavazott szankciókat hibáztatni olyanért, amihez közük sincs. Sőt, az olyan logikai bukfenceket is kezelni kell, miszerint öt nap alatt került hirtelen veszélybe Magyarország ellátásbiztonsága, holott annak védelméért - a kommunikáció szerint sikeresen - harcolt a miniszterelnök Brüsszelben, így a hazánknak kialkudott mentességnek hála nincs probléma.
Mindenesetre jegyzetem célja nem is ennek a kibogozása, sokkal inkább az, hogy
a kormány semmi mást nem csinált, mint amellett, hogy feledékeny kiselefántként tekint a társadalomra, mindent megtett azért, hogy a saját magáról mutatott képen ne essen csorba. Ehhez pedig felhasználta a lakosságot, a benzinkutasokat, sőt, még a Molt és annak vezérét is. Akinek mintha szerepéből kilépve kellett volna magyarázni a bizonyítványt az ársapka kivezetését illetően. Pedig nem az ő döntése volt annak bevezetése sem.
Ráadásul Hernádi Zsolt jelezte, hogy baj lesz. Nem most, nem egy hete, de mégcsak nem is egy hónapja. Ha emlékezetem nem csal, már áprilisban megkongatta a vészharangokat és jelezte, hogy az ársapka komoly veszélyeket rejt magában és azóta is újra és újra megszólalt, figyelmeztetve a döntéshozókat. Noha látszólag a kormány mintha meghallotta volna ezeket a hangokat, hiszen toldozgatta-foltozgatta a rendszert bizonyos csoportok kizárásával, ez csak ideig-óráig jelentett megoldást.
Aztán - mint egy hegytetőről elindított hógolyó - a helyzet csak fokozódott, egyre súlyosabb állapotokat előidézve, míg végül az elmúlt hetekben már azon benzinkutak száma nőtt minden nap, ahol nem lehet üzemanyagot kapni. Ám a kormány még ekkor sem lépett. Akkor sem, amikor ellepték a közösségi oldalakat azok a fotók, melyek benzinkutak előtt kialakult hosszú sorokat mutattak - inkább ekkor is az ellátásbiztonságot mantrázta a kormányfő az állami rádióban.
De végre elérkezett december ötödike, ami meghozta a megváltást a kormánynak, hiszen komolyabb arcvesztés nélkül meg lehet szüntetni az ársapkát.
"Fogjuk rá a brüsszeli szankciókra", "cselekedjünk gyorsan, rendkívüli módon, hogy ez sugározza, milyen gyorsreagálású és felelős kormány vezeti az országot", "ki emlékszik már arra, mi volt pénteken és hogy Orbán megszavazta a szankciót" - elképzelem, hogy valami hasonló mondatok hangozhattak el a kormányzati körökben néhány nappal, vagy talán héttel ezelőtt, amikor a műhelyben kitalálták, hogy EZ lesz a tökéletes időzítése az ársapka kivezetésének.
Ahogy kedd este a Kormányinfón is elhangzott: annak kell örülni, hogy 13 hónapig volt ársapka. Azért pedig nem kell sírni, hogy megszűnik, ugyebár nem a kormány miatt és a döntése nyomán kialakult hiány az, ami veszélyeztette az ellátásbiztonságot, hanem Brüsszel és annak szankciója. Melynek két napjába sem került, hogy hatástalanítsa és kontraproduktívvá tegye Orbán Viktorék eszközét.
Elmondom, mi az, ami még az időzítés teóriáját alátámasztja: a Kormányinfón Gulyás Gergely többször is azt mondta a többi ársapkára vonatkozó kérdés kapcsán, hogy a kormány folyamatosan monitorozza a helyzetet, az ársapkák működését, így amikor szükséges lesz, azonnal be tud avatkozni. És akkor itt jön a nagy kérdés:
ha ez tényleg így van, akkor látva a heteken át tartó egyre nagyobb méreteket öltő üzemanyag-hiányt, miért nem avatkozott közbe a felelős kormányunk és lépte meg az ársapka kivezetését? Miért kellett azzal hitegetni a lakosságot, hogy minden rendben, nekünk nem okoz bajt az olajszankció, biztonságban van az ellátás, miközben a gyakorlat már hetek óta nagyon más képet mutatott az ellátásbiztonságról?
Talán azért, mert akkor nem lehetett volna mire, pontosabban a kormányzati propagandába illő módon a brüsszeli szankciókra fogni az ársapka kivezetését? Most mondták volna inkább azt, hogy az ársapka miatt az importőröknek nem éri meg nekünk eladni az üzemanyagot, viszik azt máshová, a Mol kapacitásai pedig végesek, így ez eddig tartott, rászabadítjuk az emberekre a piaci árakat? Dehogy... Pedig megtehették volna, ha nem bűnbak-keresésre és felelősséghárításra épülne a politikájuk. Ehelyett inkább minden erejükkel reménykedtek abban, hogy a piac valahogy kibírja december 5-ig, amikor a korábbi kormányzati narratívát meggyalázva bár, de mégis lehet a brüsszeli bűnbakra mutogatni, amely az ársapka "halálát" okozta. "Kár érte, jó ügynök volt" - mormolhatja most Orbán Viktor.
