„Isten, áldd meg a magyart!” – alig több mint két év alatt ezt a mondatot Ferenc pápa már harmadszor mondta ki, mégpedig magyarul! A katolikus egyházfő ugyanis nemcsak a Novák Katalin államfővel folytatott beszélgetését követő április 28-i sajtónyilatkozatot, valamint az április 30-i szentmisét köveőt Regina Coeli imádság homíliáját, hanem már a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséje utáni Úrangyala imádság szentbeszédét is ezzel zárta 2021. szeptember 12-én.
A magyar állam és a Szentszék kapcsolata ugyanis több mint ezer évre nyúlik vissza, hiszen Szent István király már akkor sem a német-római vagy a bizánci császártól, hanem a római pápától kért és kapott koronát.
Az első „pápalátogatásra” nem is kellett sokat várni,
IX. Leó ugyanis már 1052-ben Pozsonyban járt.
Igaz, az nem az utóbbi pár évtizedben megszokott apostoli látogatások sorába illeszkedik. Henrik német-római császár ugyanis a frissen megalakult Magyarország eltörlésére készült, ennek érdekében több támadást is indított a német-római függés ellen ágáló I. András király ellen. A békét az egyházfő Cluny apátja, Hugo révén kívánta elérni, ám ő bármilyen jó diplomata is volt, nem tudott dűlőre jutni. Henrik 1052 nyarán Pozsonyt támadta meg, de a magyar koronázóvárost nyolchetes ostromot követően sem tudta bevenni. Leó augusztusban érkezett a vár alá, hogy mediátorként közvetítsen a felek között, ami végül sikerrel járt: Henrik visszavonult, a Magyar Királyság pedig fennmaradhatott.
Hogy ez akkoriban mennyire fontos diplomáciai esemény volt, azt az is bizonyítja, hogy Róma püspökei nem nagyon mozdultak ki városukból az elkövetkezendő évszázadokban. (Persze, volt egy nem túlzottan önkéntes időszak, amikor Avignonban tartózkodtak.)
Az első utazó pápának VI. Pál minősül,
aki 1964-ben a Szentföldre zarándokolt, majd összesen kilenc nemzetközi utazása alatt lefektette azokat a kereteket, amelyek a mai napig jellemzik a pápalátogatásokat, avagy – szentszéki szóhasználattal – apostoli utakat. VI. Pál ugyanis leszögezte, hogy utazásait vallásos szándékok vezérlik: Péter apostol utódjaként jelenlétével, tanításával tanúságot tenni a hitről, megerősíteni a hitben a testvéreket, fenntartani és előmozdítani az egyetemes Egyház egységét, továbbá a vallások közötti párbeszédet és a közös munkálkodást. Vagyis a pápát mint államfőt megillető diplomáciai, protokolláris események csak a keretet jelentik,
kifejezett politikai céljai nincsenek.
Utazásai miatt VI. Pált zarándokpápának is becézik.
Érdekességek
Nem hivatalban levő pápa többször is járt Magyarországon:
- Achille Ratti az 1800-as évek végén a milánói Ambrosiana könyvtár munkatársaként járt hazánkban, ő lett később XI. Piusz pápa.
- Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a pápai legátus Eugenio Pacelli bíboros-államtitkár volt, aki nem sokkal később XII. Piusz néven foglalta el Szent Péter székét. Ugyancsak ekkor járt hazánkban Giovanni Battista Montini érsek, államtitkár-helyettes is. Őt a konklávé 1963-ban választotta meg Róma püspökévé, és VI. Pál néven ismerjük.
- Két magánútja volt Magyarországra Angelo Giuseppe Roncallinak is, aki XXIII. János néven volt egyházfő.
- Karol Wojtyła, azaz II. János Pál diákként járt Máriapócson, így neki az ottani vendégkönyvben akkori és 1991-es bejegyzése is olvasható. A lengyel egyházfő krakkói érsekként pedig többször is ellátogatott hazánkba, hogy itt dolgozó lengyel vendégmunkásokkal találkozzon.
A rendszerváltás élménye
A második pápalátogatásra Magyarországon több mint 900 évvel az első után, már a rendszerváltást követően került sor,
Szent II. János Pál 1991. augusztus 16. és 20. között járt hazánkban.
A püspökkari meghívásra azonban jóval korábban, az egyházfő 1988 júniusában tett ausztriai útja során került sor, majd ezt követte Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének 1988. augusztusi hivatalos meghívása is. A Szentszék végül 1988 novemberében bólintott rá a magyarországi látogatásra, és sokáig úgy tűnt, a lengyel pápa – szülőhazájában tett útját leszámítva – elsőként Magyarországot látogatja meg a kommunista blokk országai közül. Végül a politikai változások miatt a diplomáciai kapcsolatok teljes körű helyreállítása is tolódott, így Csehszlovákia a pápa 1990. áprilisi látogatásával „beelőzött”, de mind a hazai katolikus egyház, mind az állami vezetés így is nagy sikernek könyvelhette el a beleegyezést.
Szent II. János Pál akkori látogatása talán még a mostani apostoli útnál is nagyobb lázban tartotta az országot, hiszen az ötnapos ittléte alatt járt a főváros mellett Esztergomban, Szombathelyen, Pécsett, illetve a görög katolikus kegyhelyen, Máriapócson, valamint a „kálvinista Rómában”, Debrecenben is.
Akkori kisgyermekként pedig kicsit irigykedve néztem azokat a fiatalokat, akik a tömött Népstadionban találkozhattak az óriási népszerűségnek örvendő pápával.
Igen, emlékeim szerint 1991 nyarán „minden a pápáról szólt”, korra, nemre és főleg felekezetre tekintet nélkül a szabadság hírnökét láttuk benne. Politikai megosztottságot pedig – leszámítva néhány marginális elemet – egyáltalán nem jelentett. Emlékszem, a tévé képernyője elé szegezve lélegzetvisszafojtva figyeltük, ahogy az állami vezetőkkel folytatott találkozóját követően az egyházfő köszöntötte az ünneplésére összegyűlt embereket a parlament lépcsőjéről.
Róma püspöke ezt követően 1996-ban járt újra Magyarországon. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát vetette fel, hogy
az apátság alapításának milleniuma alkalmából hívják meg a Szentatyát, és ezzel párhuzamosan az is szóba került, hogy II. Alekszij moszkvai pátriárka ugyancsak utazzon Magyarországra, ahol a római katolikus és az orosz ortodoxia egyházfője találkozhatna is.
A magyar állami és egyházi vezetők, illetve a két egyházfő nyitottak is voltak erre, ám az ortodox Szent Szinódus végül nagyon szoros voksolással, de nem járult hozzá a pannonhalmi kézfogáshoz.
Ennek ellenére a pápalátogatás 1996. szeptember 6-7. között megvalósult, és tekintettel arra, hogy azt Göncz Árpád akkori köztársasági elnök is meghívásával erősítette meg (amit a Szentatya elfogadott), ez is hivatalos útnak minősült, így amellett, hogy százezres tömeg előtt mutatott be szentmisét a győri ipari park területén, találkozott Horn Gyula kormányfővel és Göncz Árpád államfővel is.
Az utazó pápaként is emlegetett II. János Pál – huszonhét évig tartó pápasága alatt 104 apostoli utat tett – után hosszú szünet következett, utódja, XVI. Benedek nem volt olyan lelkes utazó, így magyarországi látogatás nem került szóba. Az őt követő Ferenc pápa viszont a dél-amerikai kultúrkörből érkezve ismét „nyakába vette a világot”, így negyvenegyedik külföldi útjával immár másodszor jár hazánkban. De ne rohanjunk ennyire előre!
Világtalálkozó pápával megspékelve
A világ katolikusságának nagy összejövetele a négyévente megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, ahol a hívek azt a dogmát ünneplik, hogy Jézus Krisztus a pap által átváltoztatott kenyérben és borban valóságosan jelen van. 2016-ban a Fülöp-szigeteki Cebuban bejelentették, hogy a következő ilyen összejövetelt Magyarországon, Budapesten tartják. A pandémia miatt erre csak egy évvel később, 2021 szeptemberében került sor, de a hazai hívek körében egyre gyakrabban merült fel, milyen nagy szó lenne, ha az eseményt meglátogatná a hivatalban levő pápa is. Az Eucharisztikus Kongresszusokra ugyanis a Szentszék legtöbbször „csak” egy legátust küld, igaz, az a személy a pápa belső köréhez tartozó bíborosok közül szokott kikerülni. Ferenc pápát Erdő Péter esztergom-budapesti érsek személyesen hívta meg az eseményre – ez egyébként szokás –, amit a pápa el is fogadott. Na, ez már nem szokás!
Hivatalban levő katolikus egyházfő ugyanis 2021 előtt utoljára 2000-ben vett részt személyesen Eucharisztikus Kongresszuson,
igaz, akkor II. János Pálnak nem kellett messzire mennie: Rómában tartották, tehát hazai pálya volt. Ferenc pápa tehát bejelentette, személyesen celebrálja a találkozó záró szentmiséjét, a Statio Orbist, majd imádkozza el az Úrangyala imádságot.
Fontos kiemelni, hogy Erdő Péter meghívásával párhuzamosan
Áder János akkori államfő is átadta meghívását a Szentatyának, arra azonban a Szentszék részéről nem érkezett pozitív válasz.
Vagyis Ferenc pápa 2021. szeptemberi látogatása nem minősült hivatalos látogatásnak, és hiába volt beszélgetés közte és Orbán Viktor miniszterelnök között a Hősök terei záró szentmise tőszomszédságában fekvő Szépművészeti Múzeumban, arról – ellentétben hivatalos utak szokásaival – nem adott ki közös közleményt Magyarország és a Vatikán. Hogy leegyszerűsítsük: a magyar kormányfő bemehetett mise előtt a sekrestyébe trécselni kicsit a miséző pappal.
És akkor megint egy kis személyes: ez volt az a rendezvény, ahol végre személyesen is jelen lehettem egy hazámba látogató pápa szentmiséjén. Az élmény felemelő, nemcsak azért, mert mintegy rocksztárként tudtunk közel kerülni hozzá (értsd: a pápamobil tőlünk, sajtósoktól 5-10 méterre haladt el), hanem valóban érezhető volt az a szeretet, ami az összegyűlt hívek sokaságából áradt. Ahogy egyszer a szervezők egyik vezetője, Fábry Kornél atya mondta nekem: „Ha tudom, hogy nem vagyok egyedül a hitemmel, az engem is erősít.” Libabőr, no!
A Szentatya mostani látogatásával összevetve láthatjuk a különbséget a két évvel ezelőtti esemény és a mostani között. Ezek elsősorban protokolláris különbségek, ami onnan indul, hogy most a Vatikán elfogadta Novák Katalin köztársasági elnök meghívását. Innen kezdve pedig látszik, hogy ki a vendéglátó és ki a vendég.
Az egyházfő első útja a Sándor-palotába, majd a Karmelita kolostorba vezetett, a találkozók után pedig sajtónyilatkozatot is tett mindkét fél.
Ugyancsak sokatmondó, hogy a Vatikán diplomáciáját irányító államtitkár elkíséri-e az egyházfőt az útra, illetve tesz-e sajtónyilvános nyilatkozatot. Pietro Parolin bíboros-államtitkár az Eucharisztikus Kongresszusra ugyan elkísérte Ferenc pápát, de ennek oka az volt, hogy a Szentatya Budapestről szlovákiai hivatalos látogatásra indult. Parolin bíboros akkor nem szólalt meg a pápa budapesti utazásáról, míg a mostani apostoli útról rendszeresen kommunikál.
Ferenc pápa és a magyarok
Bár a Szentatya még „csak” másodszor jár Magyarországon, kapcsolata nemzetünkkel ennél többrétű. 2019-ben Romániában tett apostoli útja során ellátogatott Csíksomlyóra is, ahol a nyeregben szentmisét celebrált százezres, zömében magyar zarándokokból álló tömeg előtt. A pápa ezt az eseményt azóta is magyar miseként emlegeti.
Egy, a pápa és a magyarok kapcsolatát megfűszerező érdekességet pedig egy alkalommal maga Erdő Péter bíboros osztott meg velem: az Eucharisztikus Kongresszus előtt Buenos Aires-i magyarok egy csoportja írt az argentin születésű pápának, hogy ők is eljönnek a budapesti záró szentmisére. Ezt pedig jelezték a bíboros felé is. Amikor Erdő Péter a Szentatyával együtt körbejárt a hívek közt a pápamobillal, és meglátta az argentin zászlót, jelezte a pápának, hogy ők Buenos Airesből érkezett magyarok. A Szentatya pedig név szerint elkezdte felsorolni azokat, akik előtte aláírták azt az e-mailt. „Ebből is látszik, Ferenc pápa mennyire az emlékezetében és a szívében tartja ezeket a közösségeket” – árulta el Erdő Péter.
