Alaposan felkavarta az állóvizet az a potom 8,4 milliárd forint, melyet már a 2025-ös költségvetésben előirányoztak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) számára a 2026-ban esedékes országgyűlési választások lebonyolítására. Miután a Vox Populi választási kalauz Facebook-oldala rámutatott az országgyűlési választások előtt szokatlan előirányzatra, a politikusok egy része ebben előrehozott választásokat vélt felfedezni.
Politikai szemmel nézve nem is alaptalanul: még a kormánypárttal meglehetősen ritkán kritikus intézetek közül kettő is a Fidesz csökkenő népszerűségét méri, eközben a Tisza Párt támogatottsága emelkedik. Ám a hazai választási rendszer 2014 óta gyakorlatilag úgy van kialakítva, hogy könnyebb kétharmaddal nyerni, mint egyszerű többséggel. Ugyanis aki megnyeri a 106 választókerület túlnyomó többségét, az nagy valószínűséggel listán is szerez annyi szavazatot, hogy összejön neki a 133 mandátum. Logikusnak tűnt tehát az az érvelés, hogy a Fidesz addig szeretné letudni a következő parlamenti választást, amíg az egyéni választókerületekben legnagyobb ellenfelének, Magyar Péter pártjának nincs kiépített hálózata, felépített jelöltjei.
Ám ha kilépünk az életünket egyre inkább átszövő politika szemtengelyferdüléssel is fenyegető világából, és objektív, racionális érvek alapján tekintünk egy választási tájékoztató kampányra, annak pénzügyeire, akkor mást is látunk. Tájékoztató kampány alatt természetesen azt értjük, hogy az NVI plakátokkal, videókkal, rádiós szpotokkal, újsághirdetésekkel, esetleg röplapokkal is azt mondja el közérthetően, hol és hogyan szavazhat a választópolgár, mit tegyen, ha külföldön vagy Magyarországon belül máshol tartózkodik, mozgásában korlátozott, látássérült és a többi. A 2022-es választásra az NVI hét ilyen videót is készíttetett, itt van közülük az egyik:
Tudni kell, hogy az NVI intézi a választások technikai lebonyolítását a piripócsi időközi egyéni választókerületitől kezdve egészen az országos választásokig, beleértve az általános parlamenti, önkormányzati és az európai parlamenti választást is. Ennek természetesen költségei vannak. És ez több, mint kinyomtatni a szavazólapokat, melyek tartalma valóban csak jövőre lesz ismert, így ennek finanszírozásáról elég lesz 2026-ban gondoskodni. Ahogy a szavazatszámláló bizottságok, delegáltak stb. tiszteletdíja és a többi közvetlen költség is csak jövőre fog felmerülni.
Fotó: MTI / Ruprech Judit
Ám vannak olyan, jogszabályban előírt kötelezettségek, melyeket az NVI-nek már a választást megelőző évben teljesítenie kell.
Ilyen például a levélben szavazó állampolgárok tájékoztatása arról, hogy hogyan kérhetik a névjegyzékbe vételüket, hogyan jelezhetik az adataik módosulását vagy épp hogyan törölhetik magukat a névjegyzékből. Ennek nyomdai és postaköltsége már a 2025-ös évet illeti, és mivel csaknem félmillió ilyen állampolgárról van szó, ez máris többe kerül, mint az az 500 millió forint, amit 2021-ben, illetve 2017-ben előirányoztak a következő évi választás előkészületére.
Vannak azonban egy választásnak olyan kiadásai, amelyeket előre lehet, és ajánlott is kalkulálni. Az informatikai fejlesztés, karbantartás pont ilyen, de a már említett tájékoztató kampány is. Ezekre közbeszerzést kell kiírni, de úgy, hogy a választási kampány kezdetétől az eredmény jogerős megállapításáig minden klappoljon, ne járjunk úgy, mint 2018-ban, amikor az este hét órai urnazárás után órákig nem működött az informatikai rendszer.
Fotó: Depositphotos
Mikor is lesz a választás? Bár ennek kitűzése az államfő feladata, az eddigi gyakorlat azt mutatja, a lehető legkorábbi időpontot szeretik a Sándor-palotában. (Meg a Karmelita kolostorban is.) És miután 2026-ban április első vasárnapja épp húsvétra esik,
nagyon nagy a valószínűsége, hogy rá egy hétre, 2026. április 12-én választunk.
A kampányidőszak 50 nappal előtte, február 21-én kezdődik, tehát addigra kell készen állni a nagy megmérettetésre. Vagyis ha az NVI-nek csak január 1-jétől állna rendelkezésére a teljes választás lebonyolításához szükséges nagyjából 10 milliárd forint, akkor nekik csak 51 napjuk lenne minden előkészület megvalósítására a szerződések megkötésétől a teljes lebonyolításig.
Vegyük például a fent említett tájékoztató kampányt! Az a cég, amelyik elnyeri majd az erre vonatkozó tendert, a szerződéskötés után azonnal nekiáll dolgozni. Összegyűjti a szükséges információkat, kidolgozza a kreatívokat, majd a grafikusai, operatőrei, vágói elkészítik a tartalmakat, a megbízó (NVI) ezt ellenőrzi, megteszi a szükséges észrevételeket, a vállalkozó ezt kijavítja, ezt követően kerül nyomdába az anyag. Ez alaphangon három fázis, a munkák pedig már idén elkezdődnek és jövő tavaszig tartanak.
A vállalkozó érthetően kifizetné a munkáját, a már befejezett kreatívját például decemberben, hogy ráfordulhasson a következő, gyártási fázisra. Ha viszont nem kapja meg a közbeszerzési szakzsargonban mérföldkőnek nevezett részteljesítés után az addig járó összeget az NVI-től, akkor azt neki kell meghitelezni. Mivel erre nem minden cég képes, a minél szélesebb körű verseny érdekében érdemes ezt kiküszöbölve kiírni a közbeszerzési eljárást, mert így több cég adhat be ajánlatot. Csakhogy ennek a részteljesítésnek az összege már az idei évet fogja terhelni.
Ezért indokolt ezeket a költségeket átütemezni az idei évre.
Az NVI azonban szerződéseket (akár részteljesítésre is) csak akkora összegre köthet, amennyi az adott évi költségvetésben az ő rendelkezésére áll. Vagyis ha 500 millió, akkor legfeljebb a levélszavazók tájékoztatására szerződhet, ha pedig 8,4 milliárd, akkor belefér az is, hogy már idén kiírhatják a közbeszerzéseket, szerződhetnek bizonyos részkifizetésekre (az államháztartási szakzsargon úgy fogalmaz, kötelezettségvállalással terhelhetik az előirányzat keretét), és
kapkodás nélkül elkészülhetnek határidőre minden feladattal.
Aztán majd jöhetnek a pártok, és sárdobálással, karaktergyilkolással és egyéb aljasságokkal készülhetnek a demokrácia ünnepére, a választásokra. Ehhez azonban az NVI-nek már nincs köze.
