<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az ivermectin koronavírus elleni hatásosságát szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok és kísérletek is bizonyítják. Legalábbis addig ezt hihetjük, amíg valaki egy kicsit alaposabban át nem nézi az eredményeket.

Az ivermectin egy igazán kiváló hatóanyag. Nemcsak állati szervezetekben, hanem embereken alkalmazva is hatékony sokféle parazita ellen, és már bizonyítottan sok százezer, ha nem több millió embert mentett meg olyan borzalmas betegségektől, mint a folyami vakság vagy éppen az elefántkór. Ebben a kérdésben nincs is vita a tudományos közösségen belül, abban viszont annál inkább, hogy vajon a koronavírus ellen is hatékony-e.

Ennek kapcsán viszont úgy tűnik, nincs középút. Annak ellenére, hogy mind az európai, mind az amerikai egészségügyi hatóságok folyamatosan figyelmeztetéseket adnak ki: ne szedjenek az emberek ivermectint a koronavírus gyógyítására vagy megelőzésére, sokan mégis így tesznek. És itt nem egyszerűen arról van szó, mint a különböző, időnként felkapott „népi” gyógymódoknál, az ivermectin hatásosságát hirdetők nem a szomszéd unokahúgának ismerősének tapasztalataira vagy hírhedt vírusszkeptikus oldalakra hivatkoznak. A gyógyszer hatásosságát ugyanis komoly, szakmailag lektorált tudományos folyóiratokban megjelent eredmények is igazolni látszanak.

Bizonyítékok erdeje

A világon az elmúlt hónapokban nagyjából 70-100 olyan kutatásra került sor, amely az ivermectin koronavírus elleni hatásosságát vizsgálta. Júliusban pedig az American Journal of Therapeutics, illetve az Open Forum Infectious Diseases című szakfolyóiratban is megjelent egy-egy elemzés, amely ezeknek az ivermectinnel folytatott kísérleteknek eredményeit összegzi. Mindkettő azt a következtetést vonta le az összegyűjtött adatokból, hogy a gyógyszer – persze bizonyos esetekben és változó mértékben – segítheti a koronavírusban szenvedő betegek túlélési esélyeit.

Nem csoda hát, ha például egy az amerikai kongresszus által is a témában meghallgatott szakértő, Dr. Pierre Kory is úgy fogalmazott: „emberek halnak meg, mert nem tudnak erről a gyógyszerről”.

Akkor tehát valóban csak az egészségügyi hatóságok teszetoszasága, konzervativizmusa, esetleg a nagy gyógyszercégek összeesküvése miatt nem fogadja el a világ, hogy ez az olcsó, könnyen előállítható szer tömegesen menthetné meg a koronavírusos betegek életét?

Csodaszer vagy fals reménysugár az ivermectin? A választól most egy kicsit messzebb kerültünkCsodaszer vagy fals reménysugár az ivermectin? A választól most egy kicsit messzebb kerültünk

Törvényszéki lektorálás

Ennek próbált meg utánajárni James Heathers, aki az általa létrehozott 450 movement (450 mozgalom) kis csapatának tagjaként tudományos szakcikkek ellenőrzésével foglalkozik. „Amit mi csinálunk, azt úgy lehetne talán a legjobban körülírni, mint ’törvényszéki lektorálás’. Egy sima lektor azt ellenőrzi le, hogy az adott tanulmány állításai megállják a helyüket, léteznek-e a hivatkozott források. Mi viszont mindent leellenőrzünk.” Ez azt jelenti, hogy Heathersék minden egyes adatot leellenőriznek, belső ellentmondásokat, gyanús ismétlődéseket, a való életben nem előforduló mintákat keresnek, egy kísérlet esetében összevetik az eredetileg kitűzött célokat a végül megvalósult kísérlet lefolyásával, plagizált mondatokat keresnek, egyszóval darabokra szedik a szöveget.

Az elmúlt fél évben Heathers és csapata 30, az ivermectin koronavírus elleni hatásosságáról szóló tanulmányt vizsgált meg ily módon. Sok esetben közvetlenül megkeresték kérdésekkel a szerzőket, a publikáló folyóiratokat is, lehetőséget biztosítva nekik az esetleges félreértések tisztázására.

Végül arra jutottak, hogy a 30 tanulmányból legalább öt hibás, pontatlan, esetleg olyan kísérletek eredményeire támaszkodik, amelyekre a leírt formában biztosan nem kerülhetett sor.

Egy egyiptomi tanulmány például úgy hasonlították össze az ivermectinnel kezelt betegek halálozási adatait azokéval, akik nem kaptak ilyen kezelést, hogy az utóbbi csoportba egy korábbi időszakban elhunytakat is beleszámoltak. Argentin kutatók olyan kórházakat neveztek meg a kísérletben részt vevő intézménynek, ahol nem is hallottak a kérdéses kutatásról. Egy libanoni tanulmányban a páciensek adatai ismétlődnek, mintha valaki egyszerűen egymás alá másolta volna őket. Az egyiptomi tanulmányt vissza is vonták a szerzők, a libanoni cikk egyik szerzője is elismerte, hogy hibásak az adatok.

De, mondhatnák az ivermectin hívei, ez azért nem hangzik annyira vészesnek. Ha harmincból öt tanulmány hibás is, a másik 25, tehát 83 százalék attól még helyes. Csakhogy. Heathersék egyrészt csak a meglévő adatokat vizsgálhatták, és csak az így kibukó problémákat fedezhették fel. Alapvető elméleti hibákat például nem tudnak ezzel a módszerrel kiszűrni. Az önkéntesként dolgozó, semmilyen hatósági jogosítványokkal nem rendelkező lektorok sokszor áthatolhatatlan falakba, megkereséseikre nem is válaszoló szerzőkbe ütköztek. Több forrással, idővel és felhatalmazással valószínűleg további csontvázakat borítottak volna ki a szekrényekből.

A legjobbak buktak el

A „törvényszéki lektorálásra” ráadásul nem is véletlenszerűen választották ki a tanulmányokat, hanem a leginkább megbízhatónak tartott, randomizált klinikai vizsgálatokra, illetve a legalább száz fős mintát alapul vevő kísérletekre koncentráltak. Majd még ezekből is kiválasztották azokat, amelyek az ivermectin hatásosságát a legnagyobbra értékelték.

Az alapos utánanézésen átment tanulmányok többsége nem mutatta ki az ivermectin szignifikáns hatásosságát a koronavírus kezelésében.

Heathers szerint a tudományos publikációkat eleve nem is szabadna úgy kezelni, mint mondjuk az olcsó villanykörtéket. „Ez nem úgy működik, hogy kidobjuk a selejteket, a megmaradtakat pedig boldogan használjuk. Jobb analógia lenne a tanulmányokra autókként gondolni. Ha harmincból öt garantáltan felrobban, inkább buszra ülnénk.”

Mit jelent mindez az ivermectin koronavírus elleni hatásosságára nézve? Elsősorban azt, hogy az erre vonatkozó pozitív eredmények egy része valószínűleg hibás módszertannal készült, netalán direkt meghamisított adatokra épülő kutatásokból származik. Ettől még persze lehet az ivermectin az a csodaszer, aminek sokan hinni szeretnék, csak éppen ennek bebizonyításában most visszakerültünk a pálya elejére. Mivel a hírek szerint hamarosan hazánkban is megkezdődhet a hatóanyagot tartalmazó tabletták gyártása, valamint magyar kórházakban is végeznek klinikai vizsgálatokat az ivermectinnel, ezt érdemes észben tartani.

Alapvető problémák

A 450 movement tagjai szerint azonban még ennél is fontosabbak azok az általános tanulságok, amelyek az eset kapcsán levonhatók. A tudományos publikációk kialakult rendszerét az utóbbi időben sok kritika érte, de a helyzet szerintünk az orvostudomány terén a pandémia hatására kritikussá vált.

Korábban is sok megkérdőjelezhető értékű tanulmány jelent meg, ám ezeket különösebben senki nem vette komolyan, kimondatlan konszenzus volt tudományos körökben, hogy ezeket csak megjelentetésre, de nem olvasásra szánták.

A járvány azonban sokszorosára emelte az érdeklődést a téma iránt, és a koronavírus jobb megértését, esetleg jobb kezelését ígérő tanulmányokat a sajtó is felkapja és tudományos eredményként tálalja – hiszen lektorált tudományos folyóiratokban jelennek meg. Ha azt talán el is várhatjuk az átlagemberektől, de még politikusoktól sem, hogy ne higgyenek közösségi oldalakon megjelenő álhíreknek, azt biztosan nem, hogy különbséget tegyenek komolynak látszó folyóiratokban megjelent tanulmányok között, és csak a szilárd alapon állókat vegyék számításba. Márpedig ezen a különbségen most akár emberéletek is múlhatnak.

 

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.