A közbeszéd általános szintjére is leszivárgó megatrend kifejezés a szó 1980-as évekbeli megjelenését követően hamar meghatározóvá vált a jövő kérdéseinek taglalásakor, mára pedig – körülnézve a világban – kijelenthető, hogy a stratégiai tervezés alapfogalmává vált.
Az ebbe a kategóriába sorolt globális változásokkal, transzformációs folyamatokkal kiemelten foglalkozott az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkári jelentése. A dokumentum sürgető globális gazdasági reformokat szorgalmaz, de ezen sorok szempontjából az adja a jelentés lényegét, hogy az ENSZ állandó szerve azonosítja és aktualizálja a világot ma körülvevő öt legnagyobb megatrendet.
Nyerő páros: fiatalság és tech alapok
Ezeket közelebbről megvizsgálva látható, hogy a több területet és iparágat körülölelő kategóriákba a ma legnépszerűbb, és jó eséllyel a holnap legjövedelmezőbb üzleti területei, a jövő iparágai is becsatornázhatók. Könnyen lehet, hogy a ma még korai szakaszban lévő, kritikus üzleti szegmensek egyike-másika a legtehetősebb rétegek újabb csoportját adja majd.
Anélkül, hogy nagyon homályos jóslásba bocsátkoznánk, két dolog szinte biztosan kiderül a jövő iparágaiból érkező mogulokról:
szemtelenül fiataloknak kell lenniük és rutinosan be kell építeniük üzletmenetükbe a minél mélyebb mesterségesintelligencia- (Artificial Intelligence, AI) alkalmazásokat ahhoz, hogy jól beágyazódjanak a jövőt feltehetően meghatározó szektorokba.
Parabolikus sebességgel hódító digitális átrendeződés
Az AI, a big data, a robotika, az IoT (Internet of Things) és a digitális közműszolgáltatások alapjaiban formálják át a gazdaságok működését és a kereskedelmet. Teszik mindezt egyre gyorsabban, így talán nem véletlen, hogy ez az ENSZ által is azonosított első megatrend Felpörgő technológiai fejlődés néven kiemelt helyen szerepel, nemcsak ebben az írásban, hanem szinte mindenütt.
Könyökünkön jöhet már ki a mesterséges intelligencia szóösszetétel, ami nem véletlen:
a területet könnyen beláthatóan már most legalább az internet elterjedéséhez vagy a mobiltelefóniához hasonló, korszakváltó technológiaként írják le a média világában, de informatikai körökben is.
A Reuters felületein már évekkel ezelőtt megjelent egy összeállítás, amely szerint a máig egyik vezető AI-felületnek, a Chat GPT-nek mintegy 60 nap alatt 100 millió felhasználóra sikerült szert tennie. Ugyanehhez a glóbuszt behálózó TikToknak 9 hónapra volt szüksége. A generatív (meglévő adatokból új tartalmakat előállító) AI-okat üzemeltető cégek,
- az Open AI,
- Alphabet,
- Meta
és nagyobb társaik, valamint tulajdonosaik iszonyatos tőkeerővel rendelkeznek.
Fotó: Deutsche Bahn
Ez kiszélesedhet a következő időszakban, és akkor az AI-t alkalmazó exotikus szegmensekből érkező vállalkozásokat még meg sem említettük. Ahogy azt sem, hogy az AI mérhetetlen energiaigényét kiszolgáló energetikai, infrastrukturális cégek irányából is sokan gazdagodhatnak meg.
Ezek a számítási kapacitások, berendezések hatalmas elektromos energiát vesznek fel rövid idő alatt, ettől nem teljesen függetlenül igen nagy mértékben melegszenek is. Így aztán az AI működése szempontjából minden pénzt megérhet egy megbízható digitális infrastruktúrákra, adatközpontokra, hűtési megoldásokra építő beszállító. Az egyik ilyen, a New York-i Értéktőzsdén (NYSE) jegyzett cég (a Vertiv Holdings) értékpapírjai például kevesebb mint egy év alatt bő 400 százalékos felértékelődésen mentek keresztül.
Emberszerű robotok gyártására váltó tech óriások?
A digitális transzformációhoz tartozik a robotika. Isaac Asimov orosz származású amerikai íróhoz visszanyúlva (aki 1942-ben megjelent novellájában először írt a robotika alapjairól) nem tűnik túl modernnek és „jövőszagúnak” a robotika. Ám Asimov idején minden ilyesmi még teljes mértékben a sci-fik lapjaira tartozott. Majd nemzedékek nőttek fel a robotika mint hívószó pufogtatásán, mostanra pedig ez az iparág már itt van mindannyiunkkal. Konkrétan kézzelfogható valósággá vált.
Az, aki volt olyan szerencsés és megfordult idén a barcelonai mobilexpón (MWC), tudja, miről van szó.
A mobilgyártóként ismert kínai Honor magával vitte és kiállítóterében szabadjára is engedte a kissé alacsony humanoidját. Ez egy autonóm módon kommunikáló, közlekedő robot, amellyel bárki kezet foghatott, beszédbe elegyedhetett.
De gondoljunk arra, mit ért el – ugyan egy kicsit távolabb a humanoidoktól – a szintén eredetileg mobilokat készítő Xiaomi az autóiparban, mindössze pár év alatt, vagy éppen milyen nyilatkozatok érkeznek a Tesla háza tájáról az elmúlt hónapokban. Az Elon Musk nevével fémjelzett társaság ígérete szerint 2027-ben megkezdik humanoid robotjuk, az Optimus tömeggyártását, és ez szinte bármilyen emberi munkára bevethető lesz a tervek szerint. Ez az új, de már kézzelfogható terület egy sor ipari vállalatot és beszállítót hozhat helyzetbe és repíthet anyagilag is a csúcsra, főleg, ha úgy fogynak majd a humanoidok, mint az elektromos autók.
Fotó: Illusztráció
Bölcsek (és teljhatalmú urak) köve?
Demográfiai átalakulás. Ez is egy jelölt a világunkat behálozó megatrendek között. Egyre többen élünk a planétán, és ezzel együtt egyre többet is. A nemzetközi kutatások szerint biztosan halad a bolygó a 10 milliárd fős populáció felé, miközben a prognózisok a 65 éves vagy azon felüli népesség aránya 2050-ig a mostani duplájára jósolják. Ezért aktívan tesznek is a fejlett társadalmakban. Akár a manapság populáris longevity szemléletmód útján.
Az egészség- és gyógyszeriparon keresztül itt is egy sor piaci lehetőséget aknáznak ki a cégek. Fókuszban a preventív kezelések, szerek, eszközök. Ki ne szeretne minél tovább, minőségi, egészséges életet élni? Sőt, ezt lehet egészen keményvonalas módon is értelmezni. Plasztikai beavatkozásokkal, szervek átültetésével sok-sok évet lehet nyerni. Két nagy hatalmú vezető szerint legalábbis biztosan: e ponton muszáj ideidézni Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnököt.
A két 70 éven felüli politikus beszélgetése még 2025-ben, egy nagyszabású kínai katonai parádén volt hallható egy bekapcsolva maradt mikrofonnak köszönhetően. Arról szólt, hogy ők végül is még fiatalok, hiszen ebben az évszázadban szervátültetések révén akár 150 évig is élhet egy ember... Csak játsszunk el a gondolattal, e remények és féktelen vágyak mögül micsoda robusztus, az ehhez hasonló igényeket akár részben kielégítő üzletek bújhatnak elő, minden bizonnyal hatalmas bevételt termelve tulajdonosaiknak.
Fotó: DepositPhotos.com
Pusztító folyamatok visszafordítása
A nagyívű víziók helyett két lábbal a földön járva nem kerülhetjük meg a legégetőbbnek nyugodtan nevezhető nagy trendet, melyet (Tripla) Ökokatasztrófa néven írt le az ENSZ. Ebben a klímaváltozást, a biológiai sokféleség eltűnését és az ökoszisztémák pusztulását látják a legnagyobb veszélynek. Ezek ellen az egyik leghatékonyabb fegyver lehet a tiszta energia globális dominanciája.
Irán megtámadása újabb intő jel mindannyiunk számára. A légi csapások emberéleteket oltanak ki, mérhetetlen környezetkárosítással járnak, de közvetett hatásaik következtében a fosszilis energiahordozók globális ellátási láncai is fokozott veszélybe kerültek. Ismét. Számtalan olyan tényező, melyek a tiszta, helyben előállított energiával elkerülhetők lennének. Ezek mind újabb lökést adhatnak a megújuló energiára épülő vagy az ezt alkalmazó ipari eljárások és termékek piacának.
A szennyezések,
- a vízgazdálkodás és a
- hulladékkezelés
problémái éppúgy erre a lapra tartoznak.
A világ jelenlegi egyik legígéretesebbnek tartott, korai szakaszban lévő vállalata éppen AI-megoldásokkal és más, genetikus eljárásokkal tesz azért, hogy az élelmiszer-pazarlást visszaszorítsa, és ezzel egyszerre csökkentse a keletkező hulladék mértékét is.
Ha a döntéshozók, a vállalkozók és a jövő nemzedékei amellett, hogy érzik az ökokatasztrófák fenyegetéseit, képesek meglátni ezekben a lehetőségeket, nagyot fordíthatnak a világ sorsán és emellett minden bizonnyal busásan megtérülő üzleteket is felvirágoztathatnak.
Fotó: Illusztráció
Megavárosok kora: sok jó ember kis helyen is...?
Megatrendként azonosítja a konferencia az Urbanizációt is. Adataik szerint már most a világ GDP-jének 80 százalékát adják a városok falain belül tevékenykedők. Odáig megy a szervezet, hogy 2050-re a populáció 70 százaléka már várhatóan városokba tömörülten él majd. Ezzel megint újabb üzleti lehetőségek, sőt dollárok tízmilliárdjai tűnnek fel a horizonton.
A horizontális helyett azonban most vegyük inkább a vertikális, azaz a függőleges irányt. A már most is leterhelt megavárosok infrastruktúráját, közúthálózatát mentesítheti, és kiválóan illeszkedik az urbanizációs megatrend kategóriájába az úgynevezett eVTOL ipar. Ez a kontinensünkön még kevésbé jelen lévő terület a teljesen elektromos és függőleges irányú (electric vertical take-off and landing) közlekedés elterjedésén dolgozik.
Dróntaxik? Autonóm, kis méretű futurisztikus helikopterek? Embereket szállító drónok? A határ a csillagos ég.
Ez a piaci szegmens globális kutatási adatok szerint már idén eléri a 20 milliárd dolláros piacméretet, és ezt pár év alatt meg is duplázhatja, mint azt a Research and Markets piackutató adatai jelzik.
Drónposta, a logisztika jövője
A „klasszikus”, ma már jobban ismert drónpiac is kiemelt szerepet kaphat a jövő megavárosaiban. Elég a Távol-Keletre tekinteni: a legnagyobb videómegosztó már évek óta hemzseg az ámuldozó európai videóktól, hogy Peking mit művel ezekkel a repülő eszközökkel. Mennyire természetes – ottani viszonyok között persze – az, hogy az ember a sajtburgerét vagy szinte bármilyen árut, csomagot drónnal szállíttat ki magának.
A közműhálózatok újragondolásába bele se menjünk egy több tízmilliós vagy akár még ennél is nagyobbra hízó megapolisz esetében.
Említsük meg ugyanakkor azt, hogy e megatrend keretein belül bizony az ingatlanpiacra is éles fordulat vár, hiszen a jövő nagyvárosaiban épülő, esetleg meglévő ingatlanoknak egész más kihívásokkal kell szembenézniük, ahogy a kiszolgálandó igények is módosulhatnak.
Fotó: IFK/Nexus
Feltörekvők: megkerülhetetlen súlya lesz a globális Délnek
A jövő iparágaiból nagy valószínűséggel kinövő új multimilliárdos generációk érkezését a globális Dél felől várhatjuk. A miértre az IMF, vagyis a Nemzetközi Valutaalap nem is annyira meglepő megállapítása lehet a válasz, ismerve Európa és világunk északi féltekéjének jelenlegi gazdasági állapotát.
A valutaalap saját becsléseiben ugyanis azzal kalkulál, hogy vásárlóerő-paritáson számolva a világgazdaság a következő öt évben oly módon bővül majd, hogy az elért növekedés közel 70 százaléka (40 ezermilliárd dollár) a globális Dél országaiból származik majd. Prognózisuk szerint mindez jelentős részben Ázsiára összpontosul, különösen a már most is meghatározó, feltörekvő gazdaságokra: Kínára, Indiára és Indonéziára. Azzal számolnak, hogy a 19. század óta most először a Dél–Dél irányú kereskedelem volumene már meg is haladhatja az Észak–Észak közötti forgalomét.
GEN-Z: ifjú titánok tapossák ki a jövő útját?
Az Egyesült Államokban már elérhető a 15. alkalommal kiadott „30 under 30” toplista a Forbes gondozásában. Ezen a nettó vagyon helyett „értékmátrix” alapján áll össze a rangsor, akár egyfajta „jövő ígéretei” toplista. A listát összeállítók felhívták a figyelmet arra, hogy a 2026-os kiadásban szinte nem volt olyan iparág, ahol ne a mesterséges intelligencia integrációja vagy az automatizáció lett volna a legfőbb mozgatórugó.De szép számmal akadnak a régi iparágakat megújítók is e körben. Idén először dominálnak a Z generáció tagjai: a listán szereplők 70 százaléka 1997-ben vagy azt követően született. A 21. század hajnalának szülöttei számára már megkerülhetetlenek a kor technológiái. Az ifjú titánok cégei, projektjei együttesen elképesztő, több mint 3,8 milliárd dollárnyi befektetést kalapoztak össze. Emellett a social területen is lenyűgöző erőt mutatnak: összesített közösségi médiás táboruk meghaladja a 200 millió követőt.
A cikk a 100 Leggazdagabb magyar című kiadványban jelent meg, amely újságárusoknál, szupermarketekben és benzinkutaknál vásárolható meg.
