Bár a majomhimlő eddig nem okozott világjárványt, a vírust már a múlt század ötvenes évei óta ismerjük, amikor vakcinagyártáshoz használt majmokon írták le először, és a szokásoknak megfelelően arról az állatról nevezték el, amelyben először kimutatták - mondta el Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa egy interjúban, ami a Magyar Tudományos Akadémia oldalán olvasható. Aztán az elmúlt évtizedekben a trendek nyilvánvalóvá váltak: a majomhimlő egyre több megbetegedést okozott Afrikában, és a járványok hosszabbá és nagyobb kiterjedésűvé váltak. A legutóbbi járvány 2017 óta tart Közép-Afrikában.
Kemenesi Gábor - aki egyébként munkatársaival maga is részt vesz a majomhimlővírusok laboratóriumi vizsgálatában - mint azt többek között elmondta az interjúban, majomhimlő bárkit meg tud fertőzni. A jelenlegi járvány epidemiológiai mintázata azt mutatja, hogy a vírus az MSM-közösségben találta meg a leggyorsabb terjedés lehetőségét, hiszen a szexuális együttléttel járó szoros testi kontaktus kifejezetten alkalmas a terjedéséhez.
Arról jelenleg tudományos vita folyik, hogy levegőben terjed-e a vírus, ahogy például a fertőzöttek által megérintett tárgyak szerepéről is.
"Lehet, hogy ezek is lehetnek a fertőzés forrásai, nagyon szerencsétlen esetekben, de fő fertőződési helyzet a kiütéses betegekkel létrejövő szoros testi kontaktus. A majomhimlővírus elég jól ellenáll a külső hatásoknak és a kiszáradásnak" - mondta a szakember.
Kemenesi a megbetegedés tünetei kapcsán elmondta, a kezdeti szakaszban egyáltalán nem specifikusak a tünetek, hiszen láz, izomfájdalom millióféle betegségnél előfordulhat. A kiütéses szakaszban már jóval felismerhetőbb, de ilyenkor is előfordul, hogy a beteg testén csak néhány hólyag jelenik meg, ráadásul jellemzően a fertőződés helyén, például ágyéktájékon, a genitáliákat érintve. A jelenlegi járványnál is igen változó számú, néhányszor igen kevés kiütés jelentkezik, így különösen fontos az egészségügyi tudatosság.
Mennyire komoly ez a betegség a virológus leszögezte: nem szabad tényként elfogadnunk, hogy a majomhimlő nem veszélyes, alapvetően veszélyes vírusról van szó.
Egyúttal elmondta azt is, hogy a Covidhoz hasonló, általános vakcinálásra most nincs szükség, ugyanakkor rossz hír, hogy megjelent egy új himlővírus, ami elfoglalja a fekete himlő által maga után hagyott ökológiai fülkét, és tartósan velünk marad.
"Sajnos reális esélye van, hogy talál egy Afrikán kívüli állati rezervoárt (a fertőzésre fogékony állatot, amely a saját populációjában fenntartja a vírus jelenlétét), ez megalapozná a vírus hosszú távú maradását" - véli Kemenesi Gábor.
Meghaladta a 13 ezret a fertőzöttek száma az Egyesült Államokban
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ friss tanulmánya szerint a járvány ugyan elsősorban szexuális érintkezés útján terjed, de a fertőzöttek egy része tömegrendezvényeken kapta meg a vírust. A hivatal arra hívja fel a figyelmet, hogy a majomhimlővel bárki megfertőződhet, ha másokkal közeli testi kapcsolatba kerül, akár bőrfelületek érintkezése révén. A legutóbbi adatok szerint 13 500 fölött van az igazolt fertőzöttek száma, az esetek csaknem felét Kalifornia, New York és Florida államokban regisztrálták. (MTI)