"Két fő okból kell átkeresztelni a majomhimlőt. Először is, hosszú a története, hogy a feketéket majmoknak nevezik. Ezért a majomhimlő elnevezés rasszista és megbélyegzi a feketéket. Másodszor, a majomhimlő azt a téves benyomást kelti, hogy a betegséget majmok terjesztik. Ez abszolút tévhit" - mondja Dr. Ifeanyi Nsofor, az Aspen Intézet munkatársa.
A névvel kapcsolatos egyre növekvő kritika ellenére a Vírusok Taxonómiájával foglalkozó Nemzetközi Bizottság (ICTV) azt mondta az NPR-nek, hogy még ha a következő egy-két évben meg is változtatják a nevét, a „majom” kifejezés valószínűleg továbbra is része lesz bármely megújult névnek.
Míg a WHO elnevezi a betegségeket, addig az ICTV határozza meg a vírusok hivatalos nevét. Az ICTV szerint azonban a "majom" név kellően elkülönül minden pejoratív felhangtól, így nincs ok semmilyen változtatásra.
Dr. Soumya Swaminathan, a WHO vezető tudósa a múlt héten pedig ezt mondta: "amennyire én tudom, nem kaptunk javaslatot a majomhimlő helyébe lépő névre, de továbbra is nyitottak vagyunk a javaslatokra".
Ezért a vírus nevének megváltoztatására irányuló mozgalom folytatódik. Múlt kedden New York város közegészségügyi biztosa, Ashwin Vasan levélben szólította fel Tedros Adhanom Ghebreyesust, a WHO főigazgatóját, hogy haladéktalanul cselekedjen a majomhimlő átnevezése érdekében, hivatkozva a "potenciálisan pusztító és megbélyegző következményekre".
Vasan emlékeztetett arra, hogy az 1980-as HIV/AIDS-járvány kezdeti napjaiban „a vírusról szóló félretájékoztatás miatt az emberek azt hitték, hogy a vírus azután terjedt át az emberekre, hogy Afrikában majmokkal szexuális tevékenységet folytattak”. Mivel a majomhimlő név a megbélyegzés és a rasszizmus hasonló érzéséhez kapcsolódik, Vasan szerint a színes bőrűek és az LMBTQ+ közösségek tagjai sokszor emiatt nem viszik igénybe a létfontosságú egészségügyi szolgáltatásokat.
Mindeközben ahogy szaporodnak a betegség átnevezésére irányuló felhívások, úgy nő a jelenlegi járvány. A betegség nem várt erejű terjedése késztette a WHO-t arra, hogy azt júliusban nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánítsa. És amikor júniusban a WHO bejelentette a majomhimlő átnevezésének tervét, körülbelül 3100 diagnosztizált vagy gyanús esetet regisztráltak a világban. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint az egyik legerősebb terjedés az Egyesült Államokban tapasztalható, ahol 5189 esetet jelentettek, ebből 1345 esetet New York államban. A CDC adatai szerint jelenleg 83 országból 25 391 főnél diagnosztizálták már a majomhimlőt.
Adataik szerint Magyarországon 42 fő a fertőzöttek száma, de érdekes, hogy a WHO és az Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint 33 fő.
Az viszont tény, hogy a névváltoztatásra irányuló lépések ellentétben állnak azzal a gyorsasággal, amely a Covid-19 címkézéseit illette. Kevesebb mint két héttel azután, hogy a WHO 2020. január 31-én nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az új koronavírust, a betegséget Covid-19-re keresztelték. Ugyanezen a napon az ICTV közölte, hogy a vírus SARS-CoV-2 néven lesz ismert. A betegség korai elnevezései ugyanis Vuhanra és Kínára vonatkoztak, ami megbélyegezte az ázsiai embereket és diszkriminálta őket.
A sértő és pontatlan neveket javítani kell
„Már a Covid-19 előtt is nyomás nehezedett a vírusok és betegségek átnevezésére. A névváltoztatások további jelöltjei közé tartozik az ebola és a spanyolnátha is” - mondja Christin Gilmer, a Global Health Labs, a seattle-i székhelyű nonprofit szervezet globális egészségügyi vezetője.
A majomhimlő azonban most a címlapokon virít, részben azért, mert egyes populációk először vannak kitéve ennek. Gilmer azonban hozzáteszi: "egy betegség régióhoz való társítása sokkal tartósabb negatív következményekkel jár, mint azt a legtöbb ember gondolja."
A WHO is hasonló véleményen van, mondván, hogy amikor a kutatók betegségeket neveznek el, törekedniük kell arra, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a „kereskedelem, az utazás, a turizmus vagy az állatjólét sérelmét, és kerüljék a kulturális, társadalmi, nemzeti, regionális, szakmai vagy etnikai sérelmet okozó károkat az érintett csoportoknak."
Gilmer azt mondja, hogy megérti a pszichológiát, ami egy új betegség elnevezésekor működik, amikor az emberi logika összekapcsolja azt a felfedezés részleteivel. Például azzal az állattal vagy hellyel, ahol megtalálták. Véleménye szerint azonban "ha egy sértő és pontatlan név megváltoztatásával ezen tudunk segíteni, megvédeni és javítani az emberek egészségi méltányosságán, akkor tegyük meg" – hangsúlyozza a szakértő.
Mit mondanak a hivatalos egészségügyi hatóságok?
Felismerve a betegségek elnevezésével kapcsolatos problémákat, a WHO 2015-ben kritériumokat adott ki, amelyek azt tanácsolják a kutatóknak, hogy új betegségek megnevezése során kerüljék az állatokra vonatkozó kifejezéseket vagy földrajzi helyeket. Ezek a kritériumok épp a majomhimlőt említették példaként – de a WHO mégsem kérte a név felülvizsgálatát.
És bár az ICTV szerint a majomhimlő hivatalos nevének megváltoztatása egy-két éven belül bekövetkezhet, a felülvizsgálat nem lenne válasz a jelenlegi járványra. Ehelyett az összes vírusfaj, köztük a majomhimlő egy átfogó felülvizsgálat része kell, hogy legyen, miután az ICTV 2020-ban változtatásokat fogadott el az elnevezési formátum szabványosítása érdekében.
„Például a vírus neve megváltozhatna a jelenlegi majomhimlő vírusról Orthopoxvirus majomhimlőre” – mondja Lefkowitz az NPR-nek.
A szakértők szerint arra kell koncentrálni, ami számít
„Fontos, hogy a megbélyegzés a majomhimlővel kapcsolatos viták fókuszpontja legyen. De a betegség nevének megváltoztatása nem prioritás” - mondja Keletso Makofane közegészségügyi kutató és aktivista, a Harvard FXB Egészségügyi és Emberi Jogi Központjának munkatársa.
"Jelenleg a sikert a vizsgálatokhoz, oltásokhoz és kezelésekhez való hozzáférés jelentené. És ha ezek megoldódnának, akkor nem lenne mit beszélni a majomhimlőről” – teszi hozzá Makofane, aki szerint a kormány túl lassan mozgósította a majomhimlő elleni vakcinakészletét, és amikor vannak emberek, akik éppen most élik át életük legnagyobb fájdalmát, akkor ennek elnevezése ehhez képest csak másodlagos.
A WHO egészségügyi vészhelyzetekért felelős ügyvezető igazgatója, Mike Ryan szerint a fő probléma nem maga a betegség neve, hanem az, ahogyan egyesek használják.
Az amerikai egészségügyi tisztviselők nemrég arra szólították fel az embereket, hogy ne terjesszék a homofób vagy transzfób üzeneteket, amikor a majomhimlőről beszélnek. Májusban pedig nemzetközi újságírók egy csoportja Kenyában arra kérte az amerikai és az európai médiát, hogy ne csak feketék képeit használják fel a majomhimlőről szóló történetek illusztrálására – annak ellenére, hogy a járvány gyorsan terjed Európában és az Egyesült Államokban.
„Nem számít, milyen neveket használunk. Ha az emberek elhatározzák, hogy visszaélnek és fegyverként használják, hogy elszigeteljék, diszkriminálják vagy megbélyegezzék az embereket, akkor ez mindig így lesz” – mondta Ryan a WHO múlt heti tájékoztatóján.
