A fővárosi kerületek adatai nem igazolják Soproni Tamás következtetését, miszerint a január óta érvényben lévő Airbnb-tiltás hatására nőtt a hosszú távú lakások kínálata, a lakbérek pedig csökkentek – írja a Guest.Guru.
A polgármester szerint 32 százalékkal nőtt a kínálat, az átlagos bérleti díj pedig 300 ezerről 280 ezerre csökkent ebben az időszakban. A megadott időszakok és a többi kerület adatai viszont nem támasztják alá az ok-okozati összefüggést. Soproni három külön mérésből rakott össze egy ok-okozati sikertörténetet, amelyet az adatok nem igazolnak.
A 20 ezer forintos különbség nem a januári tiltás előtti és utáni árszintet hasonlítja össze; hasonló vagy nagyobb lakbércsökkenés tiltás nélküli kerületekben is volt; az V. kerület kínálata a VI. kerületéhez hasonlóan bővült. A Zenga januárban még terézvárosi drágulást mutatott; az eladási hirdetési ár pedig Terézvárosban nőtt.
Más kerületben is több a kiadó lakás
A lakbérek csökkenése már a tiltás előtt, több kerületben megindult, Terézváros pedig szinte pontosan együtt mozgott a tiltás nélküli Józsefvárossal. Az ingatlan.com 2025. október 13-i adatai szerint július vége és október közepe között a VI., II., XI. és XII. kerületben egyaránt 10 ezer forinttal csökkent a hirdetési bérleti díj. A IX. kerületben 15 ezerrel, a XIV. és XXII. kerületben 20 ezerrel, a III. kerületben pedig 35 ezerrel csökkent az átlagos bérleti díj.
Októberben a VI. kerületben 290 ezer forint volt az átlag; az ingatlan.com januári ábrája szintén ezt az értéket mutatta. A Soproni által idézett változás tehát nem januártól számított esés: a 300 ezres nyári csúcsot hasonlítja össze a következő szeptemberrel, így a tiltás előtti csökkenést és a szezonális mozgást is a tiltás utáni eredményhez számolja.
A VI. kerületben éves szinten 6,7 százalékkal, a szomszédos VIII. kerületben 6,5 százalékkal csökkent a kiadó lakáshirdetések medián bérleti díja: a két belső pesti kerület bérleti piaca tehát gyakorlatilag együtt mozgott.
A Zenga 2026. júliusi adatai szerint a legtöbb budapesti kerületben több lett a kiadó lakás. Az V. és a VI. kerületben egyaránt közel 25 százalékkal, a XIII. kerületben 14 százalékkal bővült a kínálat egy év alatt. Az V. kerületben lényegében ugyanakkora volt a növekedés, mint Terézvárosban az eltérő szabályozás ellenére.
A 40–60 négyzetméteres lakásoknál a 2026. január–augusztusi időszakban 300 ezer Ft feletti hirdetési átlagot közöl a Zenga.hu a VI. kerületre vonatkozóan. Az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben a 2026-os ár egyik esetben sem alacsonyabb a 2025-ösnél. A VI., VIII. és IX. kerületben emelkedés látszik, az V. és VII. kerületben a hirdetési díjak lényegében változatlanok. Az egész fővárost tekintve a bérleti díjak a nyári csúcsidőszakig emelkedtek, szeptemberre pedig néhány ezer forinttal csökkentek – hasonlóan a tavalyi és tavalyelőtti évhez.
Fotó: Klasszis Média / Mester Nándor
A Zenga január közepén közzétett elemzése szerint az új vagy újszerű, jellemzően kétszobás lakások átlagos hirdetési bérleti díja 352 ezer forint volt a VI. kerületben, az V. kerületinél is magasabb. Ez januári pillanatkép: az akkori áremelkedést mutatja, nem a szeptemberi árszintet.
Lehúzhatják a rolót a VI. kerületi éttermek?
A teljes lakáspiaci képhez fontos, hogy Terézvárosban a használt lakások és házak átlagos kínálati négyzetméterára 1 millió 585 ezer forintról 1 millió 622 ezer forintra nőtt négyzetméterenként tavaly december és idén augusztus között. A +2,33 százalék a kiválasztott kontrollok közül a legnagyobb emelkedés. Ugyanezen időszakban az V. és IX. kerületben csökkent ez a mutató, Budapest egészében pedig alig változott.
Ez nem bizonyítja, hogy a tiltásnak biztosan semmilyen hatása nem volt. Azt viszont igen, hogy a bemutatott számokból ezt a hatást nem lehet elkülöníteni a budapesti piaci és szezonális változásoktól. A nyilvános kontrolladatok alapján Soproni oksági következtetése nem áll meg.
A lakbérek változásából a tiltás önálló hatása nem mutatható ki; a vendégéjszakák esetében viszont igen. Az NTAK adatai szerint 2026 első felében a VI. kerületben 1 432 084-ről 983 923-ra csökkent a vendégéjszakák száma:
ez 448 161 éjszaka kiesése, mínusz 31,3 százalék.
Ugyanebben az időszakban a közeli, nagy vendégforgalmú kerületek mind növekedtek: az V. kerület 4,6, a VII. kerület 10, a VIII. kerület 7, a IX. kerület pedig 6,2 százalékkal. Budapest összesített változása így mindössze +0,1 százalék lett. Ha a VI. kerületet kivesszük a számításból, a többi 22 kerület együtt 7,3 százalékos növekedést ért el: Terézváros visszaesése tehát mintegy 7,2 százalékponttal húzta lefelé a fővárosi összesített mutatót. Ez nem általános budapesti folyamat, hanem a környező kerületekkel ellentétes, kirívó változás, amely a tiltás hatálybalépése után jelent meg.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) szerint eközben a VI. kerületi éttermek, kávézók és bárok forgalma átlagosan 30 százalékkal esett. A vendégéjszakák 31,3 százalékos és a vendéglátás 30 százalékos visszaesésének időbeli és nagyságrendi egyezése erősen arra utal, hogy a turisták kiesése nagy valószínűséggel a vendéglátóhelyek forgalomcsökkenésének egyik fő oka. Az MVI tömeges üzletbezárásokat és munkahelyek megszűnését vetítette előre; ha a visszaesés tartós marad, az valószínűleg elbocsátásokhoz vezet, ami az érintettek lakhatási biztonságát is ronthatja.
A Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár részletesen foglalkozott az Európai Unió lakhatási programjával, amely uniós szinten szabályozná a rövidtávú lakáskiadást. Az erről szóló cikket ide kattintva olvashatják el.
