A lovasturizmust komolyan lehet-e venni a XXI. században, amelyet az autócsordák jellemeznek? Nemcsak, hogy lehet, hanem kell is, amennyiben azt komoly turisztikai bevételi forrásnak tekintjük – tudtuk meg Lóska Jánostól, a Magyar Lovasturisztikai Közhasznú Egyesület (MLTKSZ) elnökétől.
Évezredekig a ló az ember stratégiai, közlekedési-szállítási-harcászati-hatalmi eszköze volt. A 19. században az eleinknek köszönhetően már jelentős fejlődés indult meg a tudatos lótenyésztésben, a lóversenyzésben és a hobbilovaglásban, bár ez utóbbi főleg az arisztokrata köröket jellemezte. A falvakban élők abban az időben arra használták a lovat, amire dédapáik, turizmusról nyilvánvalóan nem is hallottak.
A II. világháború utáni időszak kettős képet mutat: egyrészt falun még mindig a háztartás nélkülözhetetlen része a ló, ugyanakkor a lovakkal kapcsolatos ágazatok, mint a turizmus, a kulturális, népi és történelmi örökség ló felfedezése a hatvanas években fejlődésnek indul.
Bugac és a Hortobágy virágzásnak indul
Amikor már kicsit szabadabb lett a világ, rájöttek az illetékesek, hogy a Hortobágy, Bugac, meg a csikós-fokos attitűd nagyon is vonzó – mondhatni, egzotikus – tud lenni a külföldiek számára, márpedig égető szükségük volt kemény valutára. Ugyanakkor a magyarok belföldi lovasturizmusáról még aligha lehetett beszélni, mint ahogyan magánkézben sem lehettek lovardák.
A nyolcvanas évek végén kezdődő privatizáció ezt a szektort sem kerülte el. A szolgáltatások színvonala az addig megszokott alá csökkent, az árak az egekbe szöktek, a kereslet szerkezete megváltozott. Időközben egyre többen kezdtek lovasturisztikai szolgáltatásba, amit kellő szabályozottság hiányában bárki, akinek pénze volt, gyakorolhatott. A hazai lovasszakma legnagyobb problémája évekig a hatósági szabályozás hiánya volt, amire végül csak 2016-ban került pont.
Nem tudjuk, hányan érkeznek
Lóska János a szakma legnagyobb tekintélye. Ménesében jelenleg 130 ló található, életében már vagy 500-szor vezetett lovastúrát, nemcsak mindent tud a lovakról, a lótenyésztésről, és a turizmus eme ágáról, de gyakorolja is a szakmát évtizedek óta.
Hazánkban fontos szerepe van a lovasturizmusnak, mely a magyar idegenforgalom egyik vonzereje – igaz-e ez a kissé közhelyízű megállapítás? Hányan érkeznek hozzánk ezzel a céllal? – szegeztük neki.
Nincs erről felmérés és pontos szám Lóska János szerint, ami elég meglepő, hiszen manapság az NTAK rendszerének bevezetésével minden turista „mozgását”, költését központilag tartják nyilván.
Mit, mennyiért?
Hogy mindeme szórakozás mibe kerül? A gyerekek lovardákban való nézelődését, pónikra való ültetését, vagy éppen a lovardákba tett bámészkodós kirándulásokat persze nem lehet összehasonlítani a drága, főleg külhoniak által keresett 1400-1800 eurós egy hetes lovastúrákkal, amelyek lényegében all inclusive szolgáltatást nyújtanak. Azon vállalkozások száma, amelyek ilyen komplett programot kínálnak a tehetős külföldi turistáknak, 4-5 lehet.
Ami a legfrissebb árakat illeti, azok most vannak kialakítás alatt, a Covid több évre visszavetette ezt az ágazatot is, közben pedig berobbant az infláció. A cél az lenne, hogy a hazai turistáknak is elérhetőek legyenek a lovas kikapcsolódások, például a Kiskunságban.
Ami az elsősorban belföldi vendégekre építő lovasfarmok árait illeti, az egyik sóskúti lovardában (Sóskút felkapott hely lett az utóbbi években) 40 percnyi lovaglásért 7000 forintot kell fizetni, mindegy, hogy gyerek vagy felnőtt ül a ló hátán. A hét alkalomra szóló bérlet 49 ezer forintot kóstál. A látogatójegyek esetében a lovarda működésének bemutatása a fő program. Ilyenkor az állatok a főszereplők, és nemcsak lovak, de nyuszik és malacok is várják itt az érdeklődőket. Egy ilyen „állatsimogatós” nap 3500 forintba kerül. Népszerűek a különféle kézműves foglalkozások, valamint a lovastáborok, ezek ára egy napra, háromszori étkezéssel, fürdés lehetőséggel, 12 ezer forint/nap.
Lovastúrára vonatkozó irányárak:
- lovastúra sátor szállással (csomagszállítással, étkezéssel): 28 ezer forint/fő/nap
- 3 napos lovastúra teljes ellátással: 100 ezer forint/fő/3 nap
- 1 hetes lovastúra teljes ellátással: 210 ezer-310 ezer forint/fő/hét
- prémium lovastúra: 1200-1400 euró/fő/hét.
Nálunk még szabadon lehet lovagolni
Magyarország fontos vonzereje, hogy hazánk legszebb tájain, rétjein, erdeiben még szabadon lehet lovagolni. Ezt egy városi ember nehezen tudja elképzelni, elvégre a földek magántulajdonban vannak, vagy valamilyen gabonafélét termesztenek ott, netán zártkertek, kerítéssel határolva.
Lovagláshoz ideális az éghajlatunk, hazánk talajadottságai kedvezőek, földutak, gyepek, homokos talajok a jellemzőek, kevés a sziklás, lovaglásra alkalmatlan terület, változatos a növény és állatvilág, a települések többnyire távol esnek egymástól. Legnagyobb előnyünk a versenytársakkal szemben, hogy még ma is nagy kiterjedésű, lovaglásra és lótenyésztésre alkalmas szabad, egybefüggő területekkel rendelkezünk. Ezek az adottságok Nyugat-Európában nagyon korlátozottak, bár az 1996-os természetvédelmi törvény és erdőtörvény, valamint a hozzájuk tartozó rendeletek leszűkítették a lóval szabadon bejárható területek nagyságát.
Több mint 500 lovarda várja a turistákat
Közben egy szakcikkből megtudom, hogy folyamatban van az egész országot átívelő lovastúra útvonal kialakítása, a megfelelő szálláshelyek feltérképezése, lovas pihenőhelyek létrehozása. Egy legutóbbi felmérés szerint 587 regisztrált lovarda szerepel a nyilvántartásban, 418-nak a tevékenységei között szerepel a tereplovaglás, túrázási lehetőség.
Kérdés, hogy a Covid mennyire ártott, illetve kedvezett az ágazatnak? Abból a szempontból bizonyára kedvezett, hogy korlátozottak voltak a külföldre való utazás lehetőségei – bár mondjuk, egy ciprusi utat nem lehet hirtelen „átváltani” egy mégoly szelíd-szolid lovaglásra sem – és a szabadban talán a maszkviselés sem volt olyan szigorú. Viszont a külföldi turisták érkezése értelemszerűen alábbhagyott.
Több mint 3500 vizsgáztatott lovat tartanak számon egy felmérés szerint, ami nem azt jelenti, hogy ennyi állat található a lovasturisztikai vállalkozások állományában, eltekintve természetesen az állattenyésztési-mezőgazdasági haszonállat-állományról.
Mi is az az Eurohorse?
A tevékenységek, programok, szolgáltatások sokszínűek, ajánlatukat, típusukat tekintve régiónként változnak. Ilyenek például a méneslátogatások, a lovasoktatás, a túravezetés, a fogatozás, a családi kirándulási helyszínek, a fogadók szállás és étkezési ajánlatai, a környékbeli látnivalók megtekintése. Tehát nemcsak komoly, napi 30 kilométert megtevő túrákról van tehát szó, amelyet profi szakember vezet, többnyire gyakorlott lovasok számára.
A kezemben tartott Eurohorse – lovas barangoló című nívós kiadványban Magyarország olyan tájai, települései szerepelnek, amelyek csak e turisztikai ágazat révén kerülhetnek fel a hazai idegenforgalom térképére.
De mi is ez az Eurohorse? Egy egyedülálló lovas turisztikai útvonal-hálózat, amely több mint 1800 kilométer hosszú – GPS-koordinátákkal kijelölt – lovas útvonalat és fedett lóbeállókkal kialakított megállópontokat fűz össze, Észak-Magyarország és az Észak-Alföld tájain. Az útvonalak akár saját lovakkal, egyéni szervezésben is biztonságosan teljesíthetők, de lehetőség nyílik szervezetten, túravezetők segítéségével és vizsgáztatott túralovakkal felfedezni hazánkat.
Kis falvak is felkerülnek a turizmus térképére
Mindez ma már a legkorszerűbb technikával párosul: a megállópontok és a kapcsolódó szolgáltatások listája ingyenesen elérhető a program honlapján, digitális lovastúra térkép formájában és a különböző app store-okban.
Ahány régió, annyiféle élmény. A nógrádi dombság várakkal, kastélyokkal, lankás dombokkal, ősgyepekkel vár, tetézve a Cserhát és Hollókő látnivalóival. Olyan településnevekkel ismerkedünk meg, amelyről még mi, magyarok sem mind hallottunk: a béri Malom Udvar Panzió közelében található a Teleki-Degenfeld-kastélyszálló. Krakkóvölgyben Lópihenő, Kazáron a North Udvar, Mátranovákon a Faluhely Major, Magyarnándoron a Hunor Vadászház, Karancsberényben a Torák Lovasudvar, Karancslapujtőn lovastanya várja a nyeregbe pattanókat.
Egy másik tájékon haladunk tovább: Kisfüzes, Szirmabesenyő, Szanticska, a Felső-Tisza vidékén Papos, Márokpapi, Jánd, Tivadar vagy Vámosatya is a lovasturizmus került fel a turizmus térképére. A legtöbb helyszínen szállás és étkezés is várja a látogatókat.
Amikor együtt úszhat a ló a lovassal
Az egyik legvonzóbb a Borok Útja régió, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye összekapcsolásával jött létre, a festői útvonal tavak és folyók mentén vezet, ahol ló és lovas együtt is úszhat. A túrázók több borvidéket is érintenek, az útvonal fogattal is teljesíthető.
Ebben az ágazatban csillagok helyett patkók számával jelzik az adott létesítmény tudását, színvonalát. Magyarországon, Európában egyedülálló módon már 1998-ban elkezdődött a szakmai besorolás, az úgynevezett patkós rendszer kidolgozása, mely egy ötfokozatú minősítési szisztéma, de nem azonos a 2006-os szabályozással.
A lovasszolgáltatók minősítésének főbb szempontjai: környezeti adottságok; a lovak fajtája, tartása, alkalmassága, a lovasszolgáltatások színvonala; személyi tényezők, programkínálat.