Bár elhúzódhat a Dunán az úgynevezett kisvizes időszak, de egyelőre nem aggódik a Mahart PassNave Személyhajózási Kft., a Mahart Zrt. leányvállalata. Spányik Gábor ügyvezető igazgató a hétvégi illetve későbbi, újabb felmentő esőzésben reménykedik, egyúttal lapunknak nyilatkozva technikai hibának vélte a Dévény felé tartó Presov nevű szlovák turista hajó minapi zátonyra futását és előremenekülésnek is mondható stratégiát vázolt a kft. közeljövőjéről szólva.
„Ez az egész mostani súlyos aszály új helyzetet teremtett, de igyekszünk kezelni. A Duna Budapesttől északra lévő egyes szakaszain kritikus a helyzet, de Komáromnál van elegendő kapacitás arra, hogy a Németországból vagy Ausztriából érkező utasokat átszállítsák buszokra, így lebonyolíthatják budapesti programjaikat. Ezen kívül a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen azon dolgozunk, hogy Győrben, Komáromban és Pannonhalmán plusz programokat adjunk nekik” – közölte, megemlítve, hogy ezzel is csökkentik veszteségeiket.
Egy komáromi kényszerkikötést a hét végén lapunk a helyszínen is látott. A buszok rendben hoztak-vittek utasokat, az ott tartózkodó turistahajó egyenruhás személyzete folyamatosan és szakszerűen pakolta fel a sok tucat bőröndöt. Ezen kívül az árufeltöltés is zavartalanul ment.
A CNN-nek nyilatkozó állami Magyar Turisztikai Ügynökség szerint a turistahajók még tartják magukat, de bizonyos dunai folyószakaszokon csak teher (utasok és áru) nélkül tudnak közlekedni az átlagosan 1600 tonnás vízi járművek. Budapesttől északra, főleg a Dunakanyarban több kikötő már egy hónapja zárva van, mert a hajók nem tudják megközelíteni azokat az alacsony vízállás miatt.
Súlyos bajban a rajnai hajók
A Németországban csaknem ezer kilométeres szállítási útvonalat biztosító Rajna folyó vízállása az augusztus elején megszokott bő két méter helyett számos térségben már az egy métert sem éri el. A Koblenz melletti Kaubnál húzódó kanyarulatban csupán 56 centiméter a vízállás, holott a hajóknak másfél méteres vízmélységre van szükségük ahhoz, hogy teljes rakománnyal áthaladjanak ezen a szűk szakaszon. A vízállás egyelőre nem éri el a 2018 őszén regisztrált negatív rekordokat, a helyzet azonban mégis veszélyesebb, mert egyre nehezebb a széntüzelésű erőművek ellátása. Az egyik legnagyobb energiaszolgáltató, az Uniper a napokban be is jelentette, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt előfordulhat, hogy csökkenteni kell az áramtermelést két erőműben.
A Mahart PassNave a Covid miatt durván mínuszba ment 2020-ban, de tavaly sokat lefaragott a veszteségből és az ügyvezető idénre már nyereséget vár. Spányik Gábor kiemelte még, hogy hitelmentesen dolgoznak, vagyis nincs szükség állami pénzpumpára. Ezen kívül folytatják kikötő korszerűsítési és bővítési beruházásaikat, jövőre hármat adnak át a győri és komáromi szakaszon, a beruházásra 150 millió forintot költenek.
Sokat számít, hogy a külföldi szállodahajók milyen számban és mennyi ideig tartózkodnak magyar dunai kikötőkben. A vállalat tavalyi beszámolójából kiderült, hogy a teljes bevételnek mintegy fele az EU-ban bejegyzett hajók kikötői díjaiból származott. Ha az ilyen hajók elmaradoznak az általános gazdasági visszaesés miatt, az megállíthatja a kft. pénzügyi eredményének javulását. Az egyelőre bizonytalan, hogy a külföldi turisták milyen arányban fogják vissza saját költéseiket, ezt nem csupán az általános európai visszaesés, hanem a járvány újabb hulláma is befolyásolhatja.
Még a bevétel szerkezeténél maradva az is kitűnik, hogy a tavalyi belföldi értékesítésben a hajózási bevételen kívül 144 millió forintot sikerült összehozni bérbeadásból és 101 milliót tűzijáték szervezésből és logisztikából. Ha idén is van tűzijáték megbízás, akkor ez még több lehet, de ezt csak jövőre tudhatjuk meg az akkor közlendő beszámolóból.
Növekvő bevételek, aggasztó mellékletek
Megnéztük azt is, hogyan teljesített tavaly a kft. anyavállalata, a Mahart Zrt. A nyilvános beszámoló szerint sikerült növelnie a nettó árbevételt, de az adózott eredmény a 2020-as 141 millió forintos plusz után tavaly átment mínusz 91 millió forintba.
A beszámolóhoz fűzött mellékletből viszont kiderült két aggasztó dolog is. Az egyik, hogy vélhetően elszállt a Csepeli Szabadkikötőbe tervezett, egyébként az EU által is finanszírozott LNG-beruházás. A még 2017-ben elfogadott projekt keretében a régióban egyedülálló módon töltőhelyszín létesült volna a folyami, közúti és vasúti gépjárművek LNG (cseppfolyósított földgáz) üzemanyaggal való ellátására. A projekt összköltsége nettó 2,4 milliárd forint volt, melyből 1,87 milliárd uniós forrásként jött. A befejezés határideje idén június 30. volt.
A mellékletben külső tényezőkre (járvány, háború) hivatkozva elismerték, hogy a megvalósítás több kulcslépése számottevő késést szenvedett, ill. egyes beszerzendő eszközök jelentősen megdrágultak. Hozzátették, hogy a jogszabályi előírások megváltozása miatt is nagyon megemelkedtek a létesítmény elkészítésének költségei. Ráadásul az EU elutasította a beruházás határidejének módosítását és megszűnt az eladóval kötött szerződés, így a projekt megvalósítása a tervezett formájában ellehetetlenült. A végére viszont odaírták:
„Amennyiben a szakpolitika az európai energiabiztonsági folyamatok 2022-es jelentős változása miatt mégis a projekt megvalósítását tűzi ki feladatul, akkor a projekt a jogi és pénzügyi feltételek megteremtését követően folytatódhat, sikeresen befejezhető.”
A felkért független Signator Audit Könyvvizsgáló Kft. a másik tevékenység, a Nyaralóhajó üzletág kapcsán is bizonytalanságot és jelentős üzleti kockázatokat észlelt. Az LNG-projektnél azt emelte ki, hogy a beruházásra már minden támogatási pénzt elköltöttek, a befektetett eszközök megtérülése és a követelések pénzügyi realizálása a projekt meghiúsulása miatt bizonytalan. Ezért visszautasította az éves beszámoló és az üzleti jelentés véleményezését. A nyaralóhajós tevékenységről pedig azt írta, hogy
„mivel nem állt rendelkezésére az üzleti terv, a szóban kapott információk alapján ennek az üzletágnak az idei működésben jelentős a bizonytalanság.”
