A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak az idei szezonban 2,3 milliárd forintos TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség, melyből egyebek mellett luxus kategóriásnak tűnő edzőtáborokra költenének a személyi jellegű kiadások és az infrastruktúra további fejlesztése mellett. Noha már ezen összeg nélkül is a 20 milliárdot súrolja a Felcsútra ment TAO-pénz nagysága, az újabb milliárdok lehívása nem okoz nehézséget az alapítványak. Tény, az esetleges problémák felmerülése meglepetés is lenne tekintve a támogatók körét, illetve azokat az állami, közbeszerzéseken jól szereplő, illetve Mészáros-közeli cégeket, akik társasági adójukkal támogatják a sportfejlesztési programok megvalósulását.
A felcsúti alapítványhoz az MLSZ adatai alapján az elmúlt napokban érkezhetett egy jelentősebb összeg, 1,039 milliárd forint, amit figyelembe véve a szövetség már 1,97 milliárdról állított ki támogatási igazolást. Ez azt jelenti, hogy az aktuális program 82,5 százalékához már megvan az anyagi fedezet. Arról nincs információ, hogy
most érkezett 1,039 milliárd forintot egyetlen cég ajánlotta-e fel az alapítványnak, de ha így lenne, akkor az érintett cégnek nagyjából 14 milliárd forintos profitot kellene felmutatnia.
A Felcsút mellett a futball és más TAO-val pénzelt látványcsapat-sportágak esetében is akadtak idén milliárdos projektek, de a pénzek lehívása távolról sem megy annyira zökkenőmentesen, mint a Fejér megyei település alapítványánál. A Kecskeméti Labdarúgó Akadémiának 1,029 milliárdot hagyott jóvá az MLSZ, ám ebből a mai napig csak 156 millió forintot sikerült összekalapozni.
Ennél is rosszabb helyzetben van az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft. Az elfogadott 1,4 milliárd forintból mindössze 30 milliót sikerült gyűjteniük annak ellenére, hogy földrajzi tekintetben még előnyösnek is tekinthető a helyzetük. Olyan városban működnek, ahol egyaránt közel vannak egy fideszes önkormányzathoz, Orbán Viktorhoz és Mészáros Lőrinchez is.
A kézilabda területén összeállított milliárdos programok között viszont akadnak már olyanok, amelyik kifejezetten jól állnak. A legtöbb pénzt az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Futball Klub igényelte, 3,2 milliárdot, ám ebből kicsivel több mint 1 milliárdot sikerült összekalapozniuk. A Budakalász Kézilabda Zrt., a Kispest Női Kézilabda Klub és a Hajdúböszörményi Torna Egylet a szövetség által jóváhagyott milliárdokból még 100 milliót sem tudott lehívni, a Ferencvárosi Vasutas Sportkör 1,6 milliárdjához pedig egy forint sem érkezett be eddig.
Az, hogy az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. az 1,2 milliárdból 1,099 milliárdot összegyűjtött, nem okozhat nagy meglepetést a zöld-fehér klub hátterét, méretét és kapcsolatrendszerét tekintve.
A vízilabda és a röplabda területén nem voltak idén milliárdos TAO-igénylések, a legtöbb pénzt kérő egyesületek eddig minimum a jóváhagyott támogatás harmadát tudták összegyűjteni.
A 2018/2019-es szezonban a szövetségek által jóváhagyott 116 milliárd forintból eddig egyébként 67,9 milliárdnyi támogatást hívtak le a sportegyesületek, szervezetek.
Összesítésünk alapján a legmagasabb arányban a vízilabdás sportegyesületek jártak eddig sikerrel, hiszen az igényel 8,5 milliárdból 6,4-et már sikerült összegyűjteni, ami 75,2 százalékos teljesülési arányt jelent. Ettől csak kicsivel maradnak el a kosárlabdások, 72,2 százalékát már lehívták az összesen igényelt 15,5 milliárdnak.
A labdarúgás területén 67,7 százalékos a lehívások aránya, ami 25,8 milliárdot jelent az MLSZ által jóváhagyott 38,1 milliárdból. A TAO gyűjtése a röplabda és a kézilabda egyesületeknél tűnik a legproblémásabbnak, hiszen előbbi esetben a jóváhagyott támogatások 59 százalékát gyűjtötték össze az egyesületek, 4,9 milliárdot, a kézilabdásoknál még ennél is kisebb a siker aránya. A szövetség által összesen jóváhagyott 37,1 milliárd forintból eddig 19,6 milliárdról, 52,8 százalékról állítottak ki igazolást. A jégkorongos egyesületek és klubok esetében viszont nem találtunk információkat a kiállított igazolások értékéről, ezért is szerepel a lenti grafikonon csak az elfogadott programok értéke.
