A TAO-támogatási rendszer indulása óta szinte korlát nélkül, számolatlanul ömlenek a milliárdok a nemzetstratégiai ágazattá minősített sportba. A legutóbbi ismert adat 522 milliárd forint, melynek nagyobb része a kormányfő által évek óta felemelni vágyott labdarúgásba ment. Apróbb sikerként értékelhető ugyan, hogy 36 év után kijutottunk az Európa-bajnokságra 2016-ban, vagy az, hogy most ősszel a Vidi bejutott az Európa-liga főtáblájára. Ám ehhez vajmi kevés köze van a TAO-pénzeknek, melyek eredetileg az utánpótlásnevelést voltak hivatottak támogatni.
A legfőbb probléma azonban nem is az a TAO-val, hogy sportcsarnokokat és stadionokat húznak fel belőle, mégcsak nem is az, hogy 3,8 milliárd forintra tehető az az összeg, melyet szabálytalanul használtak fel a sportegyesületek. A legnagyobb gond az, hogy a TAO teljesen beépült a sportszervezetek költségvetésébe, sőt a sportegyesületek csak még inkább elkényelmesedhetnek a jövőben annak köszönhetően, hogy az idei évtől stadionok működtetésére is lehet támogatást gyűjteni. Ezzel pedig a kormány lényegében megszabadította a piaci kockázatoktól az egyesületeket, klubokat. Probléma az is és egyben a hosszú távú jövőt fenyegeti, hogy a TAO szisztematikusan leépíti a szponzorpiacot. A TAO-ért cserébe ugyanis az adományozó vállalkozás semmit sem kérhet a szabályok szerint - igaz, a gyakorlatban szárnyra keltek piaci pletykák a TAO-ért cserébe megkapott beruházásokról és visszaosztott pénzekről is. Ha pedig hivatalosan egy vállalkozás adott a támogatást - igaz, reklám nélkül -, semmi nem ösztönzi arra, hogy a támogatott klub mellé szponzorként is beálljon.
A rendszerben azonban nem egyformán osztogatják a pénzeket, noha van benchmark, vannak sportszakmai szempontok, de a nyertesek között is mindig vannak nagy nyertesek, ahova súlyos milliárdok folytak. Zömében a pénz csak a tárgyi infrastruktúra javítását szolgálta és ehhez képest kisebb arányban finanszírozták belőle az utánpótlás-nevelést. Sportáganként összesítettük a különböző évadok számait és most megmutatjuk a legnagyobb nyerteseket.
A 6 kedvezményezett sportág 5-5 legtöbb TAO-t bezsebelő egyesületéhez összesen 93,7 milliárd forint folyt 2011 óta.
Ez az ismert 522 milliárdnak a 18 százaléka, vagyis a pénz közel ötödén 30 egyesület osztozik. Ám nagyon nem azonos mértékben:
- a labdarúgás nyerteseihez 33,9 milliárd,
- a kézilabda top 5-jéhez 20,4 milliárd,
- a vízilabdáéhoz 15,3 milliárd,
- a jégkorong nyerteseihez 11,8 milliárd,
- a kosárlabdáéhoz 8,1 milliárd,
- a röplabdához pedig két évad alatt 3,9 milliárd forint folyt be.
A fociban az Orbán által létrehozott alapítvány viszi a prímet
A labdarúgás területén nem érhet meglepetés senkit sem az összesítés eredménye láttán, hiszen 22,9 milliárd forinttal A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány végzett az élen. Az összeg annyira kirívó, hogy az egész TAO-rendszer nyertese az alapítvány. Ha ugyanis minden szakágat nézünk, akkor a második legtöbb pénz a siófoki kézilabdába folyt, majdnem 5 milliárd forint.
Felcsúton meg is volt a pénz helye, építettek oda mindent, mi a sportrajongó szem-szájának ingere: stadiont, sportcsarnokot, konfrenciaközpontot, kazánházat, 150 millióért teakonyhát és készül az ifjúsági sportszálló is. Ezek mellett a professzionális edzőtevékenységet biztosító eszközök közül is a legmodernebbek állhatnak az alapítvány rendelkezésére.
Ezzel szemben sokkal sportszakmai szempontokból nézve klasszikusabb pénzköltés zajlott a második helyezett Illés Sport Alapítványnál, ahova 3,7 milliárd forint áramlott 2011 óta. A pénz döntő részben ugyanis az utánpótlás-nevelés feladataira ment el. A dobogó harmadik fokára ismét egy, a háttere miatt előnyös helyzetben lévő klub, a Mezőkövesd Zsóry FC került kicsivel több mint 3 milliárd forinttal. A stratégia a felcsútihoz hasonló: rengeteg pénz ment el a létesítmények fejlesztésére, épült stadion és sportszálló is. A negyedik legtöbb pénz a Diósgyőr FC-hez került, 2,7 milliárd, amit az FTC Zrt. követ ettől valamivel kevesebb TAO-val, 2,6 milliárddal.
Kézilabdában kiegyenlítettebbek a viszonyok
A legtöbb támogatást bezsebelő 5 kézilabdaklub összesen 20,4 milliárd forintot szerzett meg, esetükben azonban sokkal kiegyenlítettebb a helyzet, hiszen 3,4 és 4,9 milliárd között szóródnak az értékek. Az élen a Siófok Kézilabda Club Kft. áll 4,9 milliárd forinttal, melyből kézilabda munkacsarnokot és "versenyarénát" is felhúztak, plusz meglehetősen nagy pénz ment el utánpótlás-nevelésre, valamint személyi jellegű ráfordításokra is.
A dobogó második helyén 4,4 milliárddal az FTC Kézilabdasport Kft. áll, ők most a legutóbbi szezonban hasítottak nagyot, hiszen 1,2 milliárdos programot nyújtottak be. A támogatás döntő részéből Turán építenek kézilabdacsarnokot. 4,1 milliárdnyi TAO-val dobogós lett a Veszprém Handball Team Zrt. is, ők 2015-ben és 2016-ban igényeltek évenként 1,4-1,4 milliárdot.
Negyedik helyre az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Futball Club került 3,5 milliárddal, melyből 3,2-t a jelenlegi szezonban akarnak összegyűjteni csarnoképítés céljából. Ettől egy hajszállal kevesebb jött össze az Érdi Sport Kft.-nél, 3,4 milliárd forint.
Lecsúszott a vízilabda
Korábbi összesítésünkhöz mérten a vízilabda az idei szezonban lecsúszott a harmadik helyre, hiszen a legtöbb támogatást igénylő 5 klubnál 15,3 milliárdnyi TAO halmozódhat fel. Viszont itt egy fokkal talán még kiegyenlítettebbek a viszonyok, hiszen az összesített támogatások 2,6 és 3,5 milliárd forint között szóródnak. Közös pont a klubok között, hogy főként egy-egy ingatlanberuházás áll a nagyösszegű TAO-támogatás hátterében.
- Az élen változatlanul az Ybl Water Polo Club áll 3,5 milliárddal, amiből 3,1 milliárdot 2017-ben igényeltek uszodaépítés céljából
- őket 3,1 milliárddal a Kazincbarcikai Sport Központ "Delfin" Vízisport Klub követi,
- 3 milliárddal pedig a BVSC-Zugló került a dobogó harmadik fokára,
- ettől néhány millióval kevesebb TAO köthető a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft.-hez,
- az ötödik legtöbb pénz pedig a pécsi vízilabdába folyt, 2,6 milliárd forint jutott a Pécsi Sport Kft.-nek.
Jégkorongban az Újpest a nyerő
A jégkorong területén nem történt túl sok változás az előző állapothoz képest, a viszonyok pedig az egyik legkiegyenlítettebbnek mondhatók, hiszen a top 5 TAO-ja 2,2 és 2,6 milliárd között szóródik:
- az Újpest kapta a legtöbbet, 2,6 milliárdot,
- 2,4 milliárd a MAC Budapest Jégkorong Akadémia neve mellett szerepel,
- 2,3 milliárd a Fehérvár 19 Jégkorong Akadémiához,
- 2,2-2,2 milliárd pedig a Kanadai Magyar Hoki Klubhoz és a Győri ETO Hockey Clubhoz.
A kosárlabdázók elég szerények
A kosaras klubok meglehetősen szerényen csippentenek le magukból a TAO-tortájából, hiszen 1,4 és 1,7 milliárd között szóródnak a 2011 óta összesített top támogatások. Az élen az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft. áll, ők azonban nagyon belehúztak, hiszen az idei szezonban 1,4 milliárdot igényeltek az összesen kért 1,7 milliárdból. A pontos céljuk azonban egyelőre nem ismert ezzel az összeggel, hiszen a csapat honlapján még nem tették közzé az idei sportfejlesztési program beruházásra vonatkozó részét.
Mindössze 3 millióval kevesebb TAO halmozódótt fel a ceglédi Gerje Sport Kft.-nél. A legtöbbet egyszerre 2016-ban kérték, majdnem 1 milliárd forintot egy csarnoképítéssel összefüggésben.
A dobogó harmadik fokára a Rátgéber Kosárlabda Alapítvány került 1,6 milliárd forinttal, ők azonban a számok alapján úgy tűnik, nem álmodtak nagyot, hiszen minden évadban 100-200 milliós összegekre tartottak igényt. A 2017-es és a 2018-as szezonban azonban 300 milliót is meghaladta a sportfejlesztési program értéke.
A Szolnoki Sportcentrum, Sportiskola Kft.-hez 1,5, a Pécsi Vasutas Sportkör kosárlabda szakosztályához pedig 1,4 milliárd forint került 2011 óta.
A röplabdások még gyerekcipőt hordanak
A röplabda csak 2017-ben került be a TAO-körbe, viszont hazánkban a többi látvány-csapatsportághoz képest kisebb hagyományokkal is rendelkezik. Két szezon alatt a legtöbb támogatást a pécsi Beach Sport Kft. szerette volna magának egy röplabda-csarnok megépítésre érdekében. Az 1,1 milliárd forintnyi TAO a fideszes Bánki Erikhez kötődő személy ölében landolt. A szövetség adatai szerint azonban csak az igényelt összeg valamivel több mint harmadát sikerült összekalapozniuk.
Néhány millió forint az eltérés az Ovi-Sport Közhasznú Alapítvány és a Vegyész Röplabda Club Kazincbarcika között, mindkét szervezet 980-980 millió forintnyi TAO-t igényelt két év leforgása alatt. Míg azonban utóbbi egy munkacsarnok építésére akarja fordítani a pénz nagy részét, addig az Ovi-Sport Alapítvány az önkormányzatokkal együttműködve az óvodákban népszerűsíti a sportágat oktatási programokkal és megfelelő felszerelésekkel.
A negyedik és ötödik legtöbb pénz, 430 és 410 millió forint a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesületének kasszájában köthet ki.
