Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

A kért TAO-támogatások mértékének szinte csak a leginkább kedvezményezett egyesületek fantáziája és az érdekérvényesítő képessége szabhat határt, mivel a pénzek elosztása egyáltalán nem nevezhető egyenletesnek. Összesítettük, hogy kik a legügyesebbek és kik kapták a legtöbb pénzt 2011 óta.

A TAO-támogatási rendszer indulása óta szinte korlát nélkül, számolatlanul ömlenek a milliárdok a nemzetstratégiai ágazattá minősített sportba. A legutóbbi ismert adat 522 milliárd forint, melynek nagyobb része a kormányfő által évek óta felemelni vágyott labdarúgásba ment. Apróbb sikerként értékelhető ugyan, hogy 36 év után kijutottunk az Európa-bajnokságra 2016-ban, vagy az, hogy most ősszel a Vidi bejutott az Európa-liga főtáblájára. Ám ehhez vajmi kevés köze van a TAO-pénzeknek, melyek eredetileg az utánpótlásnevelést voltak hivatottak támogatni.

A legfőbb probléma azonban nem is az a TAO-val, hogy sportcsarnokokat és stadionokat húznak fel belőle, mégcsak nem is az, hogy 3,8 milliárd forintra tehető az az összeg, melyet szabálytalanul használtak fel a sportegyesületek. A legnagyobb gond az, hogy a TAO teljesen beépült a sportszervezetek költségvetésébe, sőt a sportegyesületek csak még inkább elkényelmesedhetnek a jövőben annak köszönhetően, hogy az idei évtől stadionok működtetésére is lehet támogatást gyűjteni. Ezzel pedig a kormány lényegében megszabadította a piaci kockázatoktól az egyesületeket, klubokat. Probléma az is és egyben a hosszú távú jövőt fenyegeti, hogy a TAO szisztematikusan leépíti a szponzorpiacot. A TAO-ért cserébe ugyanis az adományozó vállalkozás semmit sem kérhet a szabályok szerint - igaz, a gyakorlatban szárnyra keltek piaci pletykák a TAO-ért cserébe megkapott beruházásokról és visszaosztott pénzekről is. Ha pedig hivatalosan egy vállalkozás adott a támogatást - igaz, reklám nélkül -, semmi nem ösztönzi arra, hogy a támogatott klub mellé szponzorként is beálljon.

Fotó: MTIFotó: MTI

A rendszerben azonban nem egyformán osztogatják a pénzeket, noha van benchmark, vannak sportszakmai szempontok, de a nyertesek között is mindig vannak nagy nyertesek, ahova súlyos milliárdok folytak. Zömében a pénz csak a tárgyi infrastruktúra javítását szolgálta és ehhez képest kisebb arányban finanszírozták belőle az utánpótlás-nevelést. Sportáganként összesítettük a különböző évadok számait és most megmutatjuk a legnagyobb nyerteseket.

A 6 kedvezményezett sportág 5-5 legtöbb TAO-t bezsebelő egyesületéhez összesen 93,7 milliárd forint folyt 2011 óta.

Ez az ismert 522 milliárdnak a 18 százaléka, vagyis a pénz közel ötödén 30 egyesület osztozik. Ám nagyon nem azonos mértékben:

  • a labdarúgás nyerteseihez 33,9 milliárd,
  • a kézilabda top 5-jéhez 20,4 milliárd,
  • a vízilabdáéhoz 15,3 milliárd,
  • a jégkorong nyerteseihez 11,8 milliárd,
  • a kosárlabdáéhoz 8,1 milliárd,
  • a röplabdához pedig két évad alatt 3,9 milliárd forint folyt be.
 

A fociban az Orbán által létrehozott alapítvány viszi a prímet

A labdarúgás területén nem érhet meglepetés senkit sem az összesítés eredménye láttán, hiszen 22,9 milliárd forinttal A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány végzett az élen. Az összeg annyira kirívó, hogy az egész TAO-rendszer nyertese az alapítvány. Ha ugyanis minden szakágat nézünk, akkor a második legtöbb pénz a siófoki kézilabdába folyt, majdnem 5 milliárd forint.

Felcsúton meg is volt a pénz helye, építettek oda mindent, mi a sportrajongó szem-szájának ingere: stadiont, sportcsarnokot, konfrenciaközpontot, kazánházat, 150 millióért teakonyhát és készül az ifjúsági sportszálló is. Ezek mellett a professzionális edzőtevékenységet biztosító eszközök közül is a legmodernebbek állhatnak az alapítvány rendelkezésére.

Ezzel szemben sokkal sportszakmai szempontokból nézve klasszikusabb pénzköltés zajlott a második helyezett Illés Sport Alapítványnál, ahova 3,7 milliárd forint áramlott 2011 óta. A pénz döntő részben ugyanis az utánpótlás-nevelés feladataira ment el. A dobogó harmadik fokára ismét egy, a háttere miatt előnyös helyzetben lévő klub, a Mezőkövesd Zsóry FC került kicsivel több mint 3 milliárd forinttal. A stratégia a felcsútihoz hasonló: rengeteg pénz ment el a létesítmények fejlesztésére, épült stadion és sportszálló is. A negyedik legtöbb pénz a Diósgyőr FC-hez került, 2,7 milliárd, amit az FTC Zrt. követ ettől valamivel kevesebb TAO-val, 2,6 milliárddal.

Kézilabdában kiegyenlítettebbek a viszonyok

A legtöbb támogatást bezsebelő 5 kézilabdaklub összesen 20,4 milliárd forintot szerzett meg, esetükben azonban sokkal kiegyenlítettebb a helyzet, hiszen 3,4 és 4,9 milliárd között szóródnak az értékek. Az élen a Siófok Kézilabda Club Kft. áll 4,9 milliárd forinttal, melyből kézilabda munkacsarnokot és "versenyarénát" is felhúztak, plusz meglehetősen nagy pénz ment el utánpótlás-nevelésre, valamint személyi jellegű ráfordításokra is.

A dobogó második helyén 4,4 milliárddal az FTC Kézilabdasport Kft. áll, ők most a legutóbbi szezonban hasítottak nagyot, hiszen 1,2 milliárdos programot nyújtottak be. A támogatás döntő részéből Turán építenek kézilabdacsarnokot. 4,1 milliárdnyi TAO-val dobogós lett a Veszprém Handball Team Zrt. is, ők 2015-ben és 2016-ban igényeltek évenként 1,4-1,4 milliárdot.

Negyedik helyre az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Futball Club került 3,5 milliárddal, melyből 3,2-t a jelenlegi szezonban akarnak összegyűjteni csarnoképítés céljából. Ettől egy hajszállal kevesebb jött össze az Érdi Sport Kft.-nél, 3,4 milliárd forint.

Lecsúszott a vízilabda

Korábbi összesítésünkhöz mérten a vízilabda az idei szezonban lecsúszott a harmadik helyre, hiszen a legtöbb támogatást igénylő 5 klubnál 15,3 milliárdnyi TAO halmozódhat fel. Viszont itt egy fokkal talán még kiegyenlítettebbek a viszonyok, hiszen az összesített támogatások 2,6 és 3,5 milliárd forint között szóródnak. Közös pont a klubok között, hogy főként egy-egy ingatlanberuházás áll a nagyösszegű TAO-támogatás hátterében.

  • Az élen változatlanul az Ybl Water Polo Club áll 3,5 milliárddal, amiből 3,1 milliárdot 2017-ben igényeltek uszodaépítés céljából
  • őket 3,1 milliárddal a Kazincbarcikai Sport Központ "Delfin" Vízisport Klub követi,
  • 3 milliárddal pedig a BVSC-Zugló került a dobogó harmadik fokára,
  • ettől néhány millióval kevesebb TAO köthető a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft.-hez,
  • az ötödik legtöbb pénz pedig a pécsi vízilabdába folyt, 2,6 milliárd forint jutott a Pécsi Sport Kft.-nek.

Jégkorongban az Újpest a nyerő

A jégkorong területén nem történt túl sok változás az előző állapothoz képest, a viszonyok pedig az egyik legkiegyenlítettebbnek mondhatók, hiszen a top 5 TAO-ja 2,2 és 2,6 milliárd között szóródik:

  • az Újpest kapta a legtöbbet, 2,6 milliárdot,
  • 2,4 milliárd a MAC Budapest Jégkorong Akadémia neve mellett szerepel,
  • 2,3 milliárd a Fehérvár 19 Jégkorong Akadémiához,
  • 2,2-2,2 milliárd pedig a Kanadai Magyar Hoki Klubhoz és a Győri ETO Hockey Clubhoz.

A kosárlabdázók elég szerények

A kosaras klubok meglehetősen szerényen csippentenek le magukból a TAO-tortájából, hiszen 1,4 és 1,7 milliárd között szóródnak a 2011 óta összesített top támogatások. Az élen az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft. áll, ők azonban nagyon belehúztak, hiszen az idei szezonban 1,4 milliárdot igényeltek az összesen kért 1,7 milliárdból. A pontos céljuk azonban egyelőre nem ismert ezzel az összeggel, hiszen a csapat honlapján még nem tették közzé az idei sportfejlesztési program beruházásra vonatkozó részét.

Mindössze 3 millióval kevesebb TAO halmozódótt fel a ceglédi Gerje Sport Kft.-nél. A legtöbbet egyszerre 2016-ban kérték, majdnem 1 milliárd forintot egy csarnoképítéssel összefüggésben.

A dobogó harmadik fokára a Rátgéber Kosárlabda Alapítvány került 1,6 milliárd forinttal, ők azonban a számok alapján úgy tűnik, nem álmodtak nagyot, hiszen minden évadban 100-200 milliós összegekre tartottak igényt. A 2017-es és a 2018-as szezonban azonban 300 milliót is meghaladta a sportfejlesztési program értéke.

A Szolnoki Sportcentrum, Sportiskola Kft.-hez 1,5, a Pécsi Vasutas Sportkör kosárlabda szakosztályához pedig 1,4 milliárd forint került 2011 óta.

A röplabdások még gyerekcipőt hordanak

A röplabda csak 2017-ben került be a TAO-körbe, viszont hazánkban a többi látvány-csapatsportághoz képest kisebb hagyományokkal is rendelkezik. Két szezon alatt a legtöbb támogatást a pécsi Beach Sport Kft. szerette volna magának egy röplabda-csarnok megépítésre érdekében. Az 1,1 milliárd forintnyi TAO a fideszes Bánki Erikhez kötődő személy ölében landolt. A szövetség adatai szerint azonban csak az igényelt összeg valamivel több mint harmadát sikerült összekalapozniuk.

Néhány millió forint az eltérés az Ovi-Sport Közhasznú Alapítvány és a Vegyész Röplabda Club Kazincbarcika között, mindkét szervezet 980-980 millió forintnyi TAO-t igényelt két év leforgása alatt. Míg azonban utóbbi egy munkacsarnok építésére akarja fordítani a pénz nagy részét, addig az Ovi-Sport Alapítvány az önkormányzatokkal együttműködve az óvodákban népszerűsíti a sportágat oktatási programokkal és megfelelő felszerelésekkel.

A negyedik és ötödik legtöbb pénz, 430 és 410 millió forint a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesületének kasszájában köthet ki.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.

 

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.