A 2011-ben elindult TAO-támogatási rendszer lényege az volt, hogy a nyereséget termelő vállalkozások a társasági adójukkal az általuk választott sportegyesületek sportfejlesztési programját támogassák az összeg államkasszába történő befizetése helyett. Noha a törvény az első perctől kezdve rendelkezett a támogatások felhasználásának ellenőrzéséről, évekig alig történt valami, holott - a Kúria megállapítása alapján is - közpénzről lévén szó, kiemelt fontosságú lett volna az utánkövetés. Főleg, hogy többször is lehetett visszaélésekről, lenyúlt pénzekről hallani. Az ellenőrzés 2014-ig a Nemzeti Sport Intézet (NSI) feladata lett volna, ám ennek mégsem igazán tett eleget a szervezet. Így a munka 5 évvel ezelőtt átkerült a sportszövetségekhez, ami ezt követően sem gyorsult fel azonnal.
A szabályok értelmében ugyanis a 300 millió forintot meghaladó sportfejlesztési programok esetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el az ellenőrzési feladatokat. Emellett a sportszövetségek által ellenőrzött és felterjesztett programok esetében a szankciókról is a tárcánál döntenek. A sajtóban korábban megjelent hírek szerint azonban nem fordítottak a tárcánál túl nagy energiát erre a feladatra, elég lassan őröltek a malmok. Volt olyan ügy, mely akár 1,5 évig is elhúzódott, ám az ügymenetet tekintve ez nem is túlságosan meglepő.
Az EMMI-nél a beküldött elszámolások ellenőrzését részletesen és teljes körűen végzik el, szükség esetén maximum két alkalommal hiánypótlásra is felszólítják az érintett szervezetet. Ezt követően kerülnek lezárásra a sportfejlesztési programok. Az ellenőrzés során helyszíni ellenőrzéseket is végez az EMMI.
Ha a támogatás felhasználásának kontrollja során a jogszabály szerinti illetékes ellenőrző szerv megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe, az elszámolás elfogadásával egy időben maradvány visszafizetési kötelezettséget ír elő. Amennyiben a támogatott szervezet ezt elmulasztja, az ellenőrző szerv kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását. Amíg a szervezet ennek nem tesz eleget, legfeljebb 3 évre kizárhatják a támogatásból. A visszafizetett pénz sem vész el a sport számára, hiszen azok további utánpótlás-nevelési programok megvalósításához járulnak hozzá.
A több évnyi lemaradást ugyan teljesen behozni még talán nem sikerült, mégis már több milliárd forintra rúg a szabálytalanul felhasznált TAO-támogatások értéke.
A sportszövetségektől kikért adatok összesítése alapján több mint 3,8 milliárd forintnyi támogatásról állapították meg, hogy nem volt minden rendben a felhasználásával.
Azt, hogy ez hány évadra vonatkozóan halmozódott fel, nem lehet egyértelműen megállapítani. Míg ugyanis a jégkorongnál csak a 2011/2012 és a 2013/3014 közötti évadokra vonatkozóan álltak rendelkezésre adatok, addig az MLSZ-nek már a 2016/2017-es évadból is vannak eredményei. A vízilabda szövetségtől pedig többszöri érdeklődésünk ellenére sem érkeztek adatok. Annyi viszont tudható a Magyar Nemzet 2017-es cikkéből, hogy a 2011/2012-es és 2012/2013-as idényben összesen 566 millió forintot tett ki a szabálytalanul felhasznált támogatás, amit több mint 30 sportszervezet hozott össze.
A fociban van a legtöbb probléma
A TAO-támogatások legnagyobb nyertese a labdarúgás. 2011 és 2017 között a megítélt támogatásnak több mint 40 százaléka ment el a foci finanszírozására. A 24.hu által kikért adatok szerint összesen 522 milliárd forintból
- 228 milliárd a labdarúgásba,
- 122 milliárd a kézilabdába,
- 76,2 milliárd a kosárlabdába,
- 55,3 milliárd a vízilabdába,
- 35,8 milliárd pedig a jégkorongba áramlott.
Magától értetődő és logikus felvetés lenne, hogy ahova a legtöbb támogatás áramlik, ott merülhet fel a legtöbb probléma a felhasználást illetően. A szabálytalanul felhasznált támogatások azonban nem teljesen tükrözik vissza a sportágak fenti sorrendjét. Igaz ugyan, hogy a legtöbb problémára a legtöbb TAO-t bezsebelő fociegyesületeknél bukkantak az ellenőrzések során, de ezt követően a vízilabda az, ahol a legtöbb pénzről derült ki a szabálytalan felhasználás, majd a kosárlabda, kézilabda és a jégkorong következik. (Tekintve, hogy a röplabda 2017/2018-as szezonban került be a TAO-támogatott sportágak közé, cikkünkben ennek vizsgálatától eltekintettünk, hiszen az ellenőrzés így csak nagyon kezdeti szakaszban járhat.)
A kikért adatok alapján
- az érintett labdarúgó sportszervezetek által igényelt támogatási összeg több mint ötödét, 2,2 milliárd forintot tesz ki a szabálytalanul felhasznált támogatás.
- A kosárlabda esetében ez az arány 11,7 százalék és 507 millió forint,
- a vízilabda területén az első két évadban a Magyar Nemzet szerint 566 millióról (ebből 325 millió forinttal a Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE a tulajdonában álló Vízisport Üzemeltető Kft.-vel nem tudott elszámolni),
- a kézilabdánál 458 millióról (4,92 százalék),
- a jégkorong esetében pedig 101 millió forint visszafizetendő támogatásról számoltak be lapunknak a sportszövetségek.
A labdarúgó egyesületeknél 721 visszafizetéssel érintett sportfejlesztési program volt, a kosárlabdánál 169, a kézilabdánál 94, a vízilabdánál 30, a jégkorongnál pedig mindössze 6-ról derült ki eddig, hogy valamilyen visszaélés, szabálytalan felhasználás történt.
Szabálytalan felhasználás nem egyenlő a visszaéléssel
A támogatások felhasználásának ellenőrzése során nem minden esetben visszaélések miatt kellett szankciókat kiszabni a szövetségeknek. A támogatások igénylésének ugyanis meglehetősen szigorú és kötött menetrendje van: nemcsak sportszakmai kritériumoknak kell megfelelni, hanem a különböző évadokra meghatározott benchmarkoknak, és az elszámolások összeállításának is megvan a maga jogszabályi előírása. Ha egy sportszervezet valamilyen formában vét ezek ellen, nem ismeri kellőképp ezeket a dokumentumokat és kritériumokat, könnyen véthet a rendszer ellen.
Igaz, nemcsak ilyen véletlenszerű, járatlanságból fakadó hibák vezetnek szankciókhoz és visszafizetési kötelezettséghez, netán kizáráshoz. A Magyar Kosárlabda Szövetség tájékoztatása szerint vannak olyan esetek is, amikor a támogatások nem rendeltetésszerű felhasználását állapították meg.
"Ezekben az esetekben a támogatott szervezetek ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy egyéb hatóság indított vizsgálatot, így ezen támogatott szervezetek felszámolás alá kerültek, illetve adószámukat felfüggesztették/törölték. A későbbiekben ezeknek a sportszervezeteknek már nem áll módjukban sportfejlesztési programot benyújtani, így a támogatási rendszerből történő kizárásuk okafogyottá vált. A rendszer indulása óta 10 támogatott esetében fordult ez elő, mindösszesen 319,5 millió forint visszafizetési kötelezettség mellett" - tájékoztatott az MKOSZ.
Vagyis ez ebben az esetben a visszafizetendő összeg (507 millió forint) 62 százalékát jelenti.
A kosárszövetség mellett a kéziszövetség és a jégkorong szövetség is arról tájékoztatott, hogy nincs a támogatási rendszerből kizárással érintett szervezet, hiszen azok felszámolási eljárásban megszűntek vagy egyszerűsített törlési eljárás alatt vannak.
A Magyar Labdarúgó Szövetségnél azonban egyre hosszabb a kizárással érintett szervezetek listája. Míg egy évvel ezelőtt még alig néhány sportegyesület volt ilyen szankcióval érintett, mára a lista 50-nél is több érintettet sorol. Összesítésünk alapján nekik 2011 óta 1,5 milliárd forintnál is több TAO-támogatást hagytak jóvá, közülük is a legnagyobb "hal"
- a Nyírbátori Football Club Sportegyesület 240 millió forinttal,
- a Nyíregyházi Old Boys Kft.-nek 200 milliós,
- az Egri Futball Kft.-nek pedig 127 milliós sportfejlesztési programot hagyott jóvá az évadok során a szövetség (ez a cég nem összekeverendő az Eger Labdarúgó Sport Kft.-vel, melyen keresztül a Diósgyőr FC Kft.-ben is többségi tulajdonos Borsodsport Invest Kft. működteti az egri labdarúgást.)
Rajtuk kívül még négy olyan szervezet van, melynél a jóváhagyott támogatások értéke meghaladja az 50 millió forintot, a maradék 48 szervezet esetében pedig csupán néhány millió forintról beszélhetünk. Vagyis az ellenőrzések során az igazán nagy volumenű programokat végrehajtó szervezetek még nem akadtak fenn a rostán. Ennek hátterében állhat az a tény is, hogy a szervezetek méretéből és tapasztalataikból fakadóan sokkal kisebb eséllyel követnek el adminisztratív jellegű hibákat vagy olyanokat, melyek valamely kritériumnak, előírásnak nem megfelelő.
Legutóbb egyébként 2018. szeptember 3-án a Vámosszabadi SE-t zárta ki az MLSZ a TAO-támogatásokból egy éves időtartamra, előtte 2018. július 28-án a szegedi Junior Sport Kft. került kizárásra szintén egy évre.
Mik a leggyakoribb hibák?
A kosárszövetség tájékoztatása szerint a legjellemzőbb eset az, hogy a támogatott szervezet nem csatolja az Elszámolási útmutatóban meghatározott dokumentumokat (pl. egy személyszállítási tételnél nincs szerződés/megrendelő, versenybírói elszámolásnál nincs mérkőzés jegyzőkönyv stb.). Nem ritkák az előzetes jóváhagyás nélkül elszámolni kívánt tételek, de az sem, hogy olyan aljogcímen kíván elszámolni költséget, amelyen a sportfejlesztési programjában nem került jóváhagyásra támogatás. Ilyen eset lehet amikor a foglalkoztatott sportszakemberek költségeire nem kért a támogatott szervezet támogatást, de ezen költségeit mégis megpróbálja elszámolni. Tapasztalataik szerint olyanra is van példa, amikor a támogatási összegeket nem a szigorúan vett sportszakmai céloknak megfelelően használják fel, mint például, amikor egy sítábort edzőtáborként jelenítenek meg.
A Magyar Labdarúgó Szövetség tapasztalatai szerint gyakori eset az is, amikor a támogatási időszakon kívüli tevékenységet próbálnak meg elszámolni, vagy a beszerzés fizikai teljesítésének alátámasztása hiányzik vagy hiányos.
Tapasztalataik szerint ennél sokkal súlyosabb problémákkal is találkoztak az ellenőrzések során. Volt, amikor nem nyújtanak be elszámolást a támogatás felhasználásáról, vagy a jóváhagyott beszerzést csak részben vagy egyáltalán nem valósítják meg, ugyanakkor a támogatást sem tudják visszafizetni. Ezek mellett súlyos szankciót von maga után az olyan eset is, amikor:
- alacsonyabb funkciójú/értékű beszerzés történt a teljes támogatás elszámolása mellett,
- a szokásos piaci árnál magasabb áron történt a beszerzés,
- fiktív eseményeket, beszerzéseket szerepeltettek,
- vagy a támogatott tevékenységet TAO forrás mellett más forrásból is finanszírozták, vagyis kettős finanszírozás valósult meg.
