A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított négy Pallas Athéné alapítvány tavaly összesen 1,17 milliárd forint nyereséget ért el - derül ki az alapítványok éves beszámolóiból, amelyekről sajtóközleményben tájékoztatták az MTI-t pénteken.
A közleményben kiemelték: az alapítványok nem költhetik el a rájuk bízott vagyont, csak befektethetik, és annak hozamát használhatják fel tevékenységük során.
Az alapítványok honlapjára felkerült dokumentum alapján a legnagyobb nyereséget az alapítványok közül tavaly a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány (PADE) érte el, amelynek profitja tavaly meghaladta a 800 millió forintot. A határon túli köz- és felsőoktatás támogatására létrehozott alapítvány induló tőkéje a négy szervezetet nézve szintén a legnagyobb, 100,65 milliárd forint.
A 316 millió forint forint profittal 2017-ben a második helyen a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztására létrehozott Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) áll, amelynek induló tőkéje 71,90 milliárd forint. A sajtóközleményből kiderül: az alapítvány az általa létrehozott geopolitikai kutatóintézettel együtt 2017-ben tovább folytatta a kutatásait, konferenciákat szervezett, pályázatokat hirdetett, több mint száz tanulmányt és elemzést jelentetett meg.
A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) tavalyi nyeresége 57,5 millió forintot tett ki, induló tőkéje 61,95 milliárd forint. A PADA tavaly egyebek mellett támogatást nyújtott 15 könyv, folyóirat és tanulmány megjelenéséhez, valamint a Tiszaroffi Ösztöndíjprogram révén segítette a fiatalokat Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében.
A legkisebb, 1,07 millió forint profitról a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) számolt be 2017-ről, amelynek tőkéje szintén a legkisebb 31,90 milliárd forint. Az alapítvány, amelyet elsősorban a Bács-Kiskun megyei közgazdasági szakemberképzés támogatására hoztak létre, tavaly 143 nappali tagozaton tanuló önköltséges hallgatót támogatott ösztöndíjjal.
Emlékezetes, hogy a Pallas Athéné Alapítványok kapcsán lett sláger két évvel ezelőtt az atombiztos "elvesztette közpénz jellegét"-magyarázat (egészen pontosan “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”), erre hivatkozva akarták titkolni a 260 milliárd forintból létrehozott alapítványok kiadásait. Később a Kúria mondta ki, hogy a közpénz attól még nem szűnt meg közpénznek lenni, hogy az MNB fogta, és megcsinálta belőle a Pallas-alapítványokat. Úgyhogy az alapítványok több tízmilliós szőnyeg- és szoborvásárlásairól, valamint a több tízmilliárdos ingatlanvételezéséről ide és ide kattintva olvashatnak.
