A mostani szezon egyik első osztályba feljutó csapata volt a Puskás Akadémia, mely az előtte álló akadályokat egy jócskán megerősített kerettel kívánta leküzdeni. Bár a csapat a nevével ellentétben eddig sem bővelkedett ifjú focistákban, mostanra már csak nyomokban tartalmaz Felcsúton nevelkedő akadémistákat. Helyükre magas bérigényű, rutinos NBI-es játékosokat szerzett a szakmai vezetés és ennek nyoma a csapatot működtető gazdasági társaság beszámolójában is meglátszik.
Kapcsolódó anyag:
Indul az NBI: gigabevásárlással készül a Felcsút
A Puskás Futball Club Kft.-nél tavaly szinte megduplázódtak a személyi jellegű ráfordítások, a korábbi 847 millió után valamivel több mint 1,5 milliárd forintot számoltak el. A drasztikus, 77 százalékos (!!!) megugrás hátterében a cég dolgozóinak létszámnövekedése is szerepet játszhatott, mely 73-ról 92 emelkedett egy év alatt.
A létszámnövekedés mellett azonban jelentősen emelkedtek a fizetések is. Igaz, hogy a 92 fő nemcsak focistákat, hanem minden bizonnyal náluk alacsonyabb bérért dolgozó egyéb alkalmazottakat is takar, mégis megdöbbentő havi fizetést kapunk a bérköltségből.
2016-ban az átlagfizetés a Puskásnál valamivel több mint 750 ezer forint volt, ami tavaly 1,1 millióra emelkedett. A növekedés mértéke bőven a piaci átlag felett van (2017-ben 13 százalék), az elképesztő mértékű emelkedés 46 százalékos (!!!) volt.
A drága focisták ellenére is nyereséges
A magyar fociban egészen 2016-ig olyan ritka volt a nyereséges klub, mint a fehér holló. A Puskásnak helyzetéből fakadóan azonban szinte sosem voltak hasonló problémái, olyannyira nem, hogy még a hatalmasat ugró költségekre is bőven megvolt a fedezet.
Bár a Puskás távolról sem a teltházas meccseiről híres, még sikerült 2,1 milliárdról 2,5 milliárdra növelniük tavaly az árbevételt, amihez még 181 milliós egyéb bevétel is társult. Azt azonban továbbra is titkolják, hogy miből jön össze ez az NBI-es szinten kimagasló bevétel. A kiegészítő mellékletben nemes egyszerűséggel egy az egyben kihagyják a bevételek taglalását, így még annyi információmorzsához sem juthatunk, mint más klubok esetében. Azzal azonban jó eséllyel nem tévedünk nagyot, hogy a bevételek stabil lábát sokkal inkább a szponzori bevételek adják, mint a jegyértékesítésből és kereskedelmi tevékenységből származók.
A személyi jellegű ráfordítások megugrása mellett 426 millióról 597-re nőtt az anyagjellegű ráfordítások értéke is. Utóbbival kapcsolatban annyit elárulnak a számok, hogy a legnagyobb költségelemként az igénybe vett szolgáltatások jelentik, melynek harmada, 113 millió az utazási - szállítási költség.
A bevételek és a költségek eredőjeként üzemi szinten 221,8 milliós nyereséget mutattak ki az egy évvel korábbi 935 milliót követően. A pénzügyi eredmény alig módosította ezt az összeget, így a 20 millió forintnyi adó befizetése után 201,8 millió forint marad a Puskás kasszájában, ami az eredménytartalékba került, osztalékfizetés nem történik.
Érdemes egy pár mondat erejéig a Kft. mérlegére is kitérni, hiszen cég saját tőkéje a tavalyi nyereségnek köszönhetően 1,1 milliárd forint fölé emelkedett, ami egészen megdöbbentő nagyságrend a hazai fociklubok körében. Mellette a kötelezettségek 179 millióról 430 millióra nőttek egy év alatt, ennek fele vevőktől kapott előlegként került könyvelésre a közzétett dokumentum szerint.
A Puskást továbbra sem sújthatják átmeneti likviditási problémák, pénzeszközként 235 millió forintot tartanak nyilván, mely szinte teljes egészében bankbetétben van elhelyezve.
