135 milliárd forint volt tavaly a hazai reklámtorta

Az MRSZ elemzése szerint atl-kommunikációra 2003-ban 134,9 milliárd forintot költöttek a hirdetők, míg az előző évben ez az összeg 124,4 milliárd forint volt.

A legtöbb bevételt, 55,8 milliárd forintot a televíziók könyvelhették el: 2002-ben ugyanez az összeg 50,9 milliárd forint volt. 55,7 milliárd forintos bevételt ért el a sajtó, a 2002-es, 52,4 milliárd forintos eredményhez képest itt szerényebb tehát a növekedés.

Visszafogottan nőtt a költés a közterületi reklámpiacon: míg tavalyelőtt 11 milliárdos forgalom jellemezte a szektort, 2003-ban ugyanez 11,3 milliárd volt. A rádiós reklámköltés 7,6 milliárdról 9 milliárd forintra, az online területen 1,6 milliárd forintról 2,2 milliárd forintra nőtt a forgalom. A médiumok képviselőinek információira épülő felmérésből az derül ki, a mozireklámok szegmense stagnált, 0,9 milliárd forintos szinten.

A Magyar Reklámszövetség reklámköltési becslése szerint a tévéreklámokra és a sajtóhirdetésekre egyenlő arányban költöttek tavaly a hirdetők. A Mediagnozis tarifaáron mért adatai némileg eltérnek, itt az arány 24-66 százalék a televízió javára. A Világgazdaság információi szerint 2002-ben a sajtó részesedése 1 százalékkal meghaladta a televízióét (42 és 41 százalék). Őket követi messze lemaradva (9 százalékkal) a köztéri reklámok, majd a rádió (6 százalékkal). Az utolsó helyen osztozik az internet és a mozi (1-1 százalékkal).

Az MRSZ felmérése 2002-ben is jelentős különbségeket mutatott a Mediadiagnózis által készített listaáras felméréssel. Az utóbbi tavalyelőtt a televíziók 65 százalékos részesedését mutatta ki, míg a sajtó 25 százalékkal képviseli magát. A rádió és közterület részesedésének meghatározásánál már kisebb a differencia, a Mediadiagnózis szerint a közterület és a rádió is 6-6 százalékkal részesült a reklámtortából.

(Menedzsment Fórum)