A jelentés azt is megállapítja, hogy a nők helyzete a vezető pozíciókban is meglehetősen gyenge: a nemzeti parlamentekben egyharmadosnál magasabb nőarány csak Svédországban, Dániában, Finnországban, Hollandiában, Belgiumban és Spanyolországban van. A görög, az ír, a szlovén, az olasz, a magyar és a máltai parlamentekben viszont a nők aránya 15 százalék alatt van.
Az európai gazdaságban a vezetői helyeket 32 százalékban nők töltik be, viszont a cégek vezetőségi tagjainak csupán tíz százaléka, és a nagy cégek vezetőinek mindössze 3 százaléka nő.
A kutatás területén több nőnek (59 százalék) van megfelelő végzettsége, a professzorok között arányuk mégis csak mintegy 15 százalék. 2004-ben a nők foglalkoztatási aránya 0,7 százalékponttal 55,7 százalékra nőtt az EU-ban. Az 55 év feletti nők foglalkoztatása 1,0 százalékponttal 31,7 százalékra bővült és ezzel 5,4 százalékponttal haladta meg az 1999-es szintet.
Tíz dolgozó nő közül több mint négy az államigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben, vagy más szociális munkahelyen dolgozott, miközben tíz közül kevesebb mint két férfit foglalkoztattak ezek a területek. A részmunkaidős foglalkoztatásban viszont a nők vezetnek: a munkaképes korú nők 32,6 százaléka, a férfiaknak viszont csak 7,4 százaléka dolgozik az uniós országokban részmunkaidőben.
Kapcsolódó anyagok:
Viszonylag jól keresnek a magyar nők
A magyar nők hátránya kisebb a munkaerő-piacon