A döntést hosszan tartó koalíciós tárgyalások előzték meg a kormányzó két nagy párt között, és bár mind a CDU/CSU, mind a SPD képviselői úgy nyilatkoztak, hogy nagyrészt egyetértés van a privatizáció lefolytatásában, de néhány kérdésben, így például a Deutsche Bahn adósságának kezelésében viták alakultak ki.
A vállalat vezetője, Hartmut Mehdorn, régóta szeretné privatizálni és tőzsdére vinni a Deutsche Bahnt, de eddig túlságosan nagy ellenállásba ütközött e terv, ezért többszöri halasztást szenvedett. Ennek oka egyrészt a cég óriási veszteségei voltak, másrészt mind a konzervatív párt, mind a szakszervezetek élesen ellenezték a vasút eladását.
Nyugtalan szakszervezetek
A megállapodás egy hónappal a harmadik negyedéves eredmények nyilvánosságra hozatala után jött létre, amiben a Deutsche Bahn történetének legjobb eredményét produkálta, miután bevételeit 19 százalékkal 22 milliárd euróra tudta növelni, elsősorban az amerikai logisztikai vállalat, a Bax Global megszerzésének köszönhetően.
Bár a privatizáció csupán részleges lesz, és az állam megőrzi majd bizonyos mértékben tulajdonrészét mind az állomásokban, mind a vasúthálózatban, a szakszervezetek nyugtalanul figyelik az eseményeket. A tervezet azonban 2010-ig 130 ezer alkalmazott munkahelyét garantálni tudja, de rossz előjel, hogy szeptemberben már tartottak egy sztrájkot a vasutas dolgozók, miután a munkahelyek megóvásáról folytatott tárgyalásaik megakadtak az állammal. A 2009-es határidő azt jelzi, hogy a kormányzat elszánt a tervezett privatizáció véghezvitele mellett, hiszen még ebben a választási ciklusban végbe fog menni a folyamat.
