A válság elején dolgoztunk utoljára ilyen sokan
3,8 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma a 15-64 éves korosztályban május és július között átlagban, hasonlóan magas adatra utoljára 2008 novembere és 2009 januárja között volt példa. Az április-június közötti időszakhoz képest majdnem 24 ezerrel többen dolgoztak, ami részben szezonális hatásoknak volt betudható. Tavaly május-júliushoz képest azonban 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Némileg ellentmond a fenti számoknak, hogy a munkanélküliek száma az április és június között tapasztalt 460 600-ról 463 100-ra emelkedett. Tavaly ilyenkor 467 ezren voltak állás nélkül, azaz ha kismértékben is, de csökkent a munkanélküliek száma. A fentiekből következik, hogy az igazán nagy javulás az aktívak és inaktívak arányában volt megfigyelhető.
A fentiek eredményeként a 15-64 év közöttiek munkanélküliségi rátája 10,9 százalékon stagnált május és július között háromhavi átlagban. A foglalkoztatási arány 55,8-ról 56,1 százalékra emelkedett annak köszönhetően, hogy 24 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
A legtöbb foglalkoztatott továbbra is a 25-54 éves korosztályból kerül ki, abban a korcsoportban 3,077 millióan dolgoztak május és július között átlagosan. Ez 10 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. A 15-64 év közöttiek rátáját továbbra is a 15-24 évesek húzzák fel, ebben a társadalmi csoportban ugyanis 25 százalékos a munkanélküliség. Az 55-64 év közöttiek munkanélküliségi rátája mindössze 8,6 százalék.
A válság előtt sem akartunk ennyien dolgozni
Az aktívak száma a legfrissebb KSH-adatok szerint a 15-64 éves korosztályban 4,263 millió volt, ami 26 ezerrel volt magasabb az április és június között mértnél. Tavaly nyár óta pedig 39 ezer ember jelent meg a munkaerőpiacon. Érdekesség, hogy az aktívak száma évek óta nem volt ilyen magas, még a válság előtt sem akartak annyian elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint most. Ezzel párhuzamosan az inaktívak száma 2,515 millióra csökkent, ami tavaly október óta a legalacsonyabb érték.
Az aktivitási ráta a KSH statisztikája szerint 62,9 százalékra nőtt az előző három hónap 62,6 százalékos átlagáról. Ilyen magas utoljára tavaly szeptember és november között volt az aktívak aránya a magyar munkaerőpiacon. Az innen már csak egy lépésre lévő 63 százalékos aktivitási arány szintén többéves csúcsnak felelne meg, 2008 eleje óta nem volt példa hasonlóra.
"A foglalkoztatottak számának dinamikus növekedése az intézményi létszámstatisztikák alapján továbbra is a versenyszféra javuló állapotának köszönhető, amely mögött az exportra termelő ágazatok kibocsátásának utóbbi egy évben történő emelkedése, illetve az ágazatokban emiatt érvényesülő alkalmazotti létszámbővülés húzódik meg. Az előttünk álló időszakban a bővülést tovább fogja segíteni a kormányzat által indított közmunka programok felfutása" - olvasható a kormány hétfő reggel kiadott közleményében.
A közmunkaprogramok elindítása mellett a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata hozhat újabb robbanást a munkaerőpiacon: a kormány tervei szerint 2012-től összesen nagyjából 120 ezer embert terelnének vissza a piacra. Ők tehát tovább növelnék az aktívak számát és az aktivitási arányt, hiszen ezek az emberek jelenleg nincsenek a piacon.
Az emelkedő aktivitási ráta feltehetően a megszigorított nyugdíjba vonulási szabályokat tükrözi, de szerepe lehet benne a pályakezdők megjelenésének is - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. "A következő hónapokban szezonális hatások és a feldolgozóipar munkaerő kereslete miatt a foglalkoztatás kissé tovább nőhet, míg a munkanélküliség magas maradhat. A munkanélküliségi ráta a nyár végére 10,4 százalékra csökkenhet, azonban a jövő év elejére szezonális hatások miatt újra elérheti a 11 százalékot. Idén éves átlagban 10,9 százalékos, jövőre 10,5 százalékos munkanélküliségi rátára számítunk" - emeli ki a szakember.
Beke Károly
mfor.hu
