27 százalékkal csökkent a spamek aránya

A MessageLabs által 2004 áprilisában átvizsgált 841,4 millió e-mail közül 77,8 millió tartalmazott vírust, és 568,9 millió volt spam. Ebből levezetve világszinten átlagosan az összes e-mail 67 százaléka volt áprilisban spam és 9,2 százaléka tartalmazott valamilyen formában vírust.

Spam tekintetében a jogi szabályozás tehát valamelyest érezteti a hatását, azonban látszik, hogy sem az USA-beli CAN-SPAM Act, sem az EU direktívája nem hozott önmagában megoldást, továbbra is szükség van egyrészt a technikai védekezésre, másrészt a felhasználók óvatosságára.

Az EU és az USA-beli szabályozás több ponton is eltér egymástól. Az amerikai szabályozás ún. "opt-out" rendszerű, tehát a felhasználóknak reagálniuk kell a kéretlen levelekre annak érdekében, hogy ne kapjanak több ilyet.
Az EU-ban ugyanakkor az egyéni felhasználóknak (és bizonyos tagállamokban a cégeknek is) engedélyezniük ("opt-in") kell, hogy kereskedelmi e-mailt küldjenek számukra. Mivel azonban a spamek túlnyomó többsége az USÁból származik, az "opt-out" rendszer hatálya alá esik.

Ráadásul a jogszabályok sosem fognak megoldást nyújtani a bűnözők és zavarosban halászók ellen, ezért mindenképpen a technikai védekezés javasolt a továbbiakban is. Célszerű megfontolni, hogy a spamet már az internet szintjén erre specializálódott cég szűrje, és el se jusson a felhasználó hálózatáig, ezzel is kímélve a sávszélességet és a szervereket.

Annak ellenére, hogy számos szakértő teljesen hatástalannak tartja a CAN-SPAM törvényeket, konkrét adatok utalnak arra, hogy maguk a spammerek igenis figyelembe veszik a jogszabályokat. Nemrégiben a New York Times Alan Ralskyval, a közismerten legelvetemültebb spammerrel készített interjút. Ebben Ralsky kijelentette, hogy a jövőben figyelembe veszi a vonatkozó új törvényeket, de nem áll le a nagytömegű e-mail kiküldésével, hanem a kiküldés módját hangolja össze a jogszabályokkal.
Bár ez első ránézésre jó dolognak tűnik, rávilágít arra, hogy a szabályozás inkább legitimálja a spammelést annak megakadályozása helyett.

Nem sokkal azután, hogy megjelentek az új törvények, jónéhány nagyobb cég, például az AOL, az Earthlink, a Microsoft vagy a Yahoo! eljárásban beperelte a 118 legismertebb spammert. Kérdéses azonban az eljárások kimenetele, hiszen komplett "iparág" szerveződött a spammelés köré, és a spammerek igen felkészültek mind technikailag, mind jogilag az új szabályozásból.

A spamek aránya ennek ellenére váratlanul csökkenni kezdett. Az AOL, a világ legnagyobb internet-szolgáltatója a törvény életbe lépése óta a spamek arányának 27 százalékos csökkenését regisztrálta. A MessageLabs, a vezető kihelyezett spam- és vírus szűrő cég is hasonló számokat jelentett. Számításaik szerint ha a tavalyi növekedési ütem folytatódott volna az idén is, mára a spamek aránya 80 százalékra kellett volna, hogy nőjön.
Ezzel szemben mostanában átlagosan a világ e-mail forgalmának 53 százaléka spam. Ez köszönhető egyrészről a SPAM-szűrési technikák fejlődésének, másrészt annak, hogy a spammereknek fel kell készülniük az új jogszabályokra. Akárhogyan is alakul azonban a levélszemét aránya, amíg az tartósan 10 százalék felett marad, mindenképp megéri professzionális spam-szűrő technológiákba beruházni, hiszen ezek akár hetek alatt megtérülnek.

A világon mindenhol megfigyelhető a trendek kiegyenlítődése, a spamekkel kevésbé ellátott területeken agresszív növekedés, máshol enyhe csökkenés figyelhető meg. Ráadásul a magyar spamek terjedésével a magyar nyelvre nem felkészített szűrők sokat hibáznak, ezért a hazai cégek és intézmények óvatosak a beruházásokkal.