A nagy lassulást azzal magyarázták, hogy a kilátások rosszak, a megrendelések Európában máris "csikorogva lefékeztek".
A bevétel 2 százalékkal 69,604 milliárd svéd koronára nőtt 68,367 milliárdhoz képest. A forgalom Nyugat-Európában az egy évvel azelőttihez képest 4 százalékkal 26,039 milliárd svéd koronára, Észak-Amerikában 12 százalékkal 10,593 milliárd koronára csökkent. A korábbiakhoz hasonlóan Kelet-Európában még ütemesen nőtt a bevétel, 21 százalékkal 7,27 milliárd koronára, és kiugróan javult Dél-Amerikában is, 35 százalékkal 5,325 milliárd koronára. Ázsiában már csak 3 százalékos volt a növekedés, 5,031 milliárd koronára.
Még rémesebb a vállalat számára a megrendelések alakulása: a harmadik negyedévben Európában mintegy 20 ezer új teherautóra kaptak megrendelést, egy évvel korábban még 41 970-re. Észak-Amerikában viszonylag stabil a helyzet: a 7578 teherautóra kapott új megrendelés csak 1 százalékkal kevesebb a tavalyi harmadik negyedévinél, illusztrálva az ott már javuló gazdasági kilátásokat.
A második negyedévben az 5,149 milliárd svéd koronás adózott eredmény még 28 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az első negyedévben a 4,215 milliárd koronás adózott eredmény 12 százalékkal volt több a tavalyi első negyedévinél. A bevétel a második negyedben 13 százalékkal, az elsőben 26 százalékkal nőtt az egy évvel azelőttihez képest.
Az év első felében még folytatódott a tavaly év végétől érezhető irányzat: sikerült leküzdeni az európai és az amerikai környezetvédelmi szabályok szigorítása okozta, tavalyi visszaesést, az értékesítés gyarapodott, a profit növekedésének azt meghaladó üteme pedig arra vallott, hogy a világgazdasági lassulás ellenére az árérvényesítő képesség is javul. A harmadik negyedév azonban hideg zuhanyként emlékeztetett arra, hogy a világ még csak most kezdi érezni a "nem elsőrendű válság" reálgazdasági következményeit.
Tavaly a Volvo még tovább szenvedte a környezetvédelmet - amely megdrágította termékeit - és a gazdasági növekedés nyugati lassulását, de az utolsó negyedévet már a vállalati átlag szintjén is megemelte az ázsiai és a kelet-európai piac. Nyugat-Európát stabilnak, az amerikai és a japán piacot továbbra is gyengének tartják a cégnél.
A Volvo-csoporthoz tartoznak a Renault és vele az amerikai Mack teherautó-márkái is, miután a Volvo 2001-ben megvette a Renault VI-t. Tavaly márciusban a Volvo csoport a japán Nissan Diesel teherautógyárral bővült: 96 százalékát szerezték meg 1,1 milliárd dollárért. A Nissan Diesel a tavalyi második negyedévtől szerepel a csoportmérlegben.
Tavaly februárban a Volvo útépítőgép-gyártással is bővült: 1,3 milliárd dollárért megvette az amerikai Ingersoll-Rand útépítő részlegét. Előzőleg, januárban, megszerezte a kínai Shandong Lingong Construction Machinery Co., Ltd. építőipari gépgyár 70 százalékát, 42,3 millió dollárért. Oroszországban, Kalugában 100 millió euróért gyárat építenek évi 10 ezer Volvo és ötezer Renault teherautó összeszerelésére 2009-től.
MTI/Menedzsment Fórum
