Frissült a Magyar Államkincstár oldalán az az adatbázis, melyből kiderül, hogy az idei első félévben az agrárcégek és gazdák mennyi uniós és hazai támogatáshoz jutottak. Összesítésünk szerint hat hónap alatt kicsivel több mint 210 milliárd forint került kifizetésre, ami nagyjából a harmada annak, amit tavaly egész évben kiosztottak (ez 642 milliárd forint volt). Noha ebből a szempontból időarányosan jelentősebb elmaradás mutatkozik, ez távolról sem jelenti azt, hogy a legnagyobb agrárbárók cégbirodalmainál is ugyanez lenne a helyzet.
Erre a legjobb példa Mészáros Lőrinc, aki idén az első félévben 409,7 millió forint támogatásban részesült a cégein keresztül, plusz a magánszemélyként ő és a családja még 10 milliós nagyságrendű forráshoz jutott. Ez pedig a 2016-ban bezsebelt összegnek (525 millió forintnak) a 78 százalékát jelenti, tehát könnyen megeshet, hogy idén tovább tud hízni a felcsúti polgármester agrárbirodalma az uniós támogatások révén. Idén a legtöbb pénzt egy viszonylag új szerzeménynek köszönheti, a Hidasháti Mg. Zrt.-hez ugyanis 128 millió forint folyt be, mellette 109 milliót kapott a saját cége, a Búzakalász 66 Kft.
A szintén felcsúti kötődésű Flier család ezzel szemben 309 millió forintnyi agrártámogatáshoz jutott, ez a tavalyinak a 39 százaléka. Igaz, 2016-nak ők nagy nyertesei voltak, hiszen több Leisztinger-cég is a tulajdonukba került, ami így a támogatások összegét is megdobta.
Időarányosan és nominálisan sem lehet oka panaszra Csányi agrárbirodalmának. Összesen eddig 1,6 milliárd forintnyi támogatást tudott lehívni, ami a tavalyinak az 53 százalékát jelenti. Akkor kicsivel több mint 3 milliárdos támogatásban részesültek az érdekeltségei. Az idei támogatásokkal továbbra is a legnagyobb "nyertesnek" tekinthető a bankvezér. Mögötte második helyen Simicska Lajos-Nyerges Zsolt érdekeltségi köre áll, a cégeik 1,11 milliárdos támogatásban részesültek 2017 június végéig. A legtöbb pénzt egy összegben pedig a Lajta-Hanság Zrt. tudta lehívni, 311,4 millió forintot.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára egy nagy visszaeséssel és a tavalyihoz képest jelentős időarányos elmaradással állnak Leisztinger Tamás érdekeltségei, melyekhez "mindössze" 714 millió forintnyi támogatás érkezett be az első félévben. Ez a tavalyi egész éves összegnek csupán a 33 százaléka. Ennél rosszabbul egyedül a hajdúsági Bódi család áll, akinek cégbirodalma a 2016-os összegnek a 23 százalékához jutott hozzá idén eddig, vagyis 386 millió forinthoz.
Melyik céghez ment a legtöbb pénz?
Az első félév agrártámogatásaiból a legnagyobb szeletet az állami tulajdonú ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. zsebelte be. Nemzeti forrásból állati hulla ártalmatlanítása jogcímen 1,3 milliárd forint került a kasszába. A dobogó második fokán a NÉBIH áll 675 millióval, majd a szekszárdi székhelyű, az egyik leggazdagabb magyar, Varga József tulajdonában álló TolnAgro Kft. következik 529 millióval - ezek szintén nemzeti forrásból származó támogatások voltak.
Uniós forrásból a legtöbb pénzt június végéig a Magyar Államkincstár kapta meg, technikai segítségnyújtásra 403 millió forint érkezett hozzájuk. Mögötte pedig Csányi Sándor Bólyi Mezőgazdasági Zrt.-je szerepel 335 millióval, ez az összeg pedig elég volt ahhoz, hogy az összesített toplista 9. helyét kaparintsa meg magának. Egy másik érdekeltsége, a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. zöldítésre 206 milliós uniós támogatásban részesült, ami az összesített lista 20. legnagyobb egyben kifizetett támogatása.
Székely Sarolta
mfor.hu
