Befoltozzák az utolsó lyukat az is az M7-es autópályán, ugyanis ma átadják a forgalomnak a még hiányzó Zalakomár-Nagykanizsa közötti utolsó 15 kilométeres szakaszt. Az M7-es autópálya építése 1962-ben kezdődött, a 12 kilométeres fővárosi bevezető szakasz építése két évet vett igénybe.
Az első kilencven kilométeres szakasz a balatonvilágosi elágazásig több lépcsőben, 1975-ig készült el, illetve a félautópálya Zamárdiig, de azt követően évtizedekre leállt az első magyar sztráda építése. A rendszerváltás utáni első újabb szakaszt 2002-ben még gyorsan a választások előtt adták át az Orbán-kormány vezetői, ez a Zamárdi és Balatonvilágos közötti hiányzó félautópálya megépítését jelentette.
Ezt követően nem is tűnik soknak az a négy esztendő, amely alatt 2004-2008 között a még hiányzó 132 kilométer is elkészült. A Zamárdinál kezdődő újkori szakasz leglátványosabb része a Kőröshegyi völgyhíd építése volt, amely a legdrágább (51 milliárd forintos) megoldás volt a szóba jöhető lehetőségek közül.
Az ominózus szakaszon a nyomvonal tervezése húsz évet vett igénybe, így a politikusok, ha akarták volna, találnak olcsóbb és előnyösebb megoldást - állítják az elemzők, ugyanis az M7-es megvalósult nyomvonala nem tár fel a gazdaság számára új településeket, hanem "csak" kiváltja a régi hetes utat. A nyomvonal kijelölésénél erősebbnek bizonyult a balatoni lobbi, így a gazdaságilag elmaradott Belső-Somogyot messze elkerüli a sztráda, írja a Napi Gazdaság.
