Míg a választások előtt leginkább a különböző gyárak és infrastruktúrák átadása, avatása töltötte meg a hírfolyamokat, az elmúlt hetekben - az önkormányzati választások közeledtével - leginkább az új beruházásokkal kapcsolatos bejelentésekről szóló tudósításokkal lehetett találkozni. Az újraiparosítás és olykor a keleti-nyitás égisze alatt ugyanis az elmúlt napokban több jelentős volumenű beruházást jelentettek be, vagy esetleg indult el hazánkban.
Gyakorlatilag alig 10 nap alatt ugyanis 245 milliárd forint értékű beruházást jelentett be valamelyik kormánytag, melyek összesen közvetlenül 2792 új munkahelyet jelentenek a hazai piacnak - emellett természetesen a beszállítóknál is mutatkozhat plusz munkaerőigény a megnövekedett rendelésállományoknak köszönhetően. A beruházások közül is értékét tekintve a legnagyobb volumenű az indiai Apollo Tyres gumigyártó cég gyöngyöshalászi gyárépítése, mely 975 új munkahelyet hoz létre. Csak összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy anno, akkori árfolyamon számítva a kecskeméti Mercedes-gyár 200 milliárd forintos beruházást jelentett. Majdnem ugyanennyi új állást jelent a régiónak a japán Takata gyára, mely 1000 embernek tud munkát adni Miskolcon. A két citromsavgyár összesen 605 embert foglalkoztathat Szolnokon, illetve Kazincbarcikán, a 15 milliárdból épülő csornai napelemgyár pedig 212 új munkahelyet jelent.
Ha az összegyűjtött öt beruházás összes értékét a létrehozott munkahelyek számára vetítjük, akkor kiderül, hogy átlagosan 87 millió forintból jön létre egy-egy pozíció. Ezek közül is a legdrágább munkahely a kazincbarcika citromsavgyárhoz kötődik, ahol a fajlagos költség 181 millió forintra jön ki. Ezt a gyöngyöshalászi Apollo munkahelyei követik 149 millió forinttal.
A beruházásokkal kapcsolatban külön öröm, hogy ezek a beruházók jellemzően a munkaerőpiaci szempontból problémásabb régiókat szemelték ki maguknak, így sokat javítva az adott régió munkanélküliségén. Ez az állítás elmondható a kazincbarcikai citromsavgyárról, és a miskolci autóipari beruházásról, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) július végére vonatkozó adatai szerint itt az országos átlagnál - ha csak egy hajszállal is, de - magasabb a munkanélküliség. Kazincbarcikán 10,3, Miskolcon pedig 8,08 százalékos a nyilvántartott álláskeresők száma a munkaképes korú lakosságra vetítve.
Ugyan települési adatokat könnyen tudtunk találni, arról nem feledkeztünk el, hogy egy-egy beruházás, új gyár nemcsak az adott településről, hanem az agglomerációból is "szívhat fel" munkanélkülieket. Arról nem is beszélve, hogy a munkaerőpiac kínálati oldalán nem megjelenő személyeket is felvehetnek, akik épp váltani készülnek egy végzettségüknek inkább megfelelő állásra, vagy netán a statisztika által nem mért rejtett munkanélküliek táborát gyarapítják már.
Mindenesetre, ha az adott települések adataira fókuszálunk, érezhető mértékben lesznek képesek javítani a munkaerőpiaci helyzetet. Ez a rendelkezésre álló adatok segítségével akár 1 százalékpontos javítást eredményezhet, ami értelemszerűen az országos munkanélküliség adatokat is képes lesz majd szépíteni. Persze ez majd a piacon újonnan megjelenő munkanélküliek függvénye is lesz.
Székely Sarolta
mfor.hu
