Poós Miklós, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium energetikai szakállamtitkárságának főosztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy Magyarországot rendkívül kiszolgáltatottá teszi a nagyfokú függése energiaimporttól. Hosszú távon azzal kell számolni, hogy nő az ország energiaigénye, miközben csökken a környezet energiaexport-képessége. Ez egyértelművé teszi, hogy szükség van új erőművekre - hangsúlyozta.
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója arról szólt, hogy a gazdasági válság más ágazatokhoz képest kevésbé, illetve késleltetve érinti a magyar energiaipart. Kifejtette, cége hosszú távú üzleti kérdésként fogja fel az erőmű-bővítési terveket, amelyben az elsődleges cél a cégcsoport értékének és piaci jelenlétének a bővítése, minél több profitot termelve. Figyelembe kell venni azt is, hogy az ország erőművei elöregedtek, miközben az energiaimport lehetőségei várhatóan szűkülni fognak. A paksi bővítés mellett több, kevésbé költséghatékony gáz-erőmű beruházásra is szükség lesz - tette hozzá.
Senki ne gondolja, hogy végig kell koldulni Európát, vagy a bankokat az új paksi beruházás megvalósítására - fogalmazott Mártha Imre, aki szerint a befektetők bevonásával az MVM önállóan is képes lesz a paksi atomerőmű bővítését megvalósítani. Kifejtette, a világban tapasztalható atomerőmű-építési hajrában heves érdeklődés mutatkozik a magyar atomerőmű projekt iránt is.
Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy eddig sikeres volt az atomerőmű kapacitásának bővítése, és az újabb beruházás előkészítése. Az ütemterv szerint az új projekt engedélyeztetése 5-6 évig, a kivitelezése újabb 6 évig tart majd, a reaktor típusától is függően 3-5 ezer embernek teremtve munkalehetőséget.
A cél az, hogy a beszállítók 30-35 százaléka magyar legyen - mondta a vezérigazgató. A 3 milliárd euró, azaz 900 milliárd forint forrásigényű projekt révén 2020-tól termelhet áramot Paks első, és 2025-től a második új blokkja. Süli János hangsúlyozta, az országgyűlés elvi hozzájárulása nem a beruházás engedélyezését jelenti, hanem felhatalmazást adott annak a munkának az elindítására, amely az engedélyeztetéshez vezet.
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója arról beszélt, hogy az atomerőmű-építési lendület már több országban magával hozta az ellenőrző hatóságok bővítését, amire Magyarországon egyelőre nincsenek meg a források. Szólt arról is, hogy más szempontokból is szükség van a hatósági tevékenység fejlesztésére, amiről a hivatal készített előterjesztést, de ennek érdemi megtárgyalására a gyakori minisztercserék miatt még nem került sor. Az OAH előkészítette az atomtörvény és a nukleáris biztonsági szabályok szükséges módosítását is - derült ki az előadásából.
Végh János, az MTA KFKI szakembere szerint az elmúlt években megengedőbb lett az uniónak az atomerőművekkel szemben tanúsított, korábbi tűrő-tiltó politikája. Hosszú idő után az USA-ban is az áttörés jelei mutatkoznak - tette hozzá. Az előrejelzések szerint 2020-ra az atomenergiát használó országok száma, 2030-ra pedig az atomerőmű-kapacitás nagyságrendje megduplázódhat a Földön - hangzott el a konferencián.
