Az említett négyszáz állomás mechanikus állomási biztosítóberendezéssel van felszerelve. Ez ugyan nem korszerű, önmagában azonban még biztonságos, és a korszerűbb berendezésekhez viszonyítva jobban igényli az emberi közreműködést, magyarázta Mosóczi László. Példaként említette a Nyugati pályaudvart, ahol a biztosítóberendezés már több mint száz éves, cseréje azonban nagyon drága lenne. Korszerű, azaz elektronikus vagy jelfogós biztosítóberendezés mindössze háromszáz állomáson található.
Mosóczi egyúttal hozzátette: a múlt héten történt vasúti tragédiát nem az állomási biztosító-berendezések hibája okozta, mivel az mind Monorierdő, mind Pilis állomáson működött (előbbi állomáson elektronikus, utóbbinál jelfogós berendezést használnak); a hiba az úgynevezett térközbiztosító berendezésben volt. Utalt arra, hogy a szerencsétlenséget még így is el lehetett volna kerülni, ha nem történnek emberi mulasztások.
A MÁV egyébként idén mintegy negyvenmilliárd forintot fordít pályafelújításra és -rekonstrukcióra. Ebből 22-23 milliárd forint megy el karbantartásra és zavarelhárításra, felújításra pedig 18 milliárd forint jut.
Mint ismert, október 6-án délelőtt Monorierdő vasúti megállónál a Nyíregyháza felől Budapestre tartó Hajdú IC-vonat végébe belerohant a Ceglédről ugyancsak Budapestre tartó személyvonat. A baleset négy halálos áldozatot követelt, 27-en megsérültek. A történtek után lemondott Szabó Pál közlekedési miniszter és Kamarás Miklós, a MÁV Zrt. igazgatóságának elnöke. Lemondásukat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elfogadta. Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója szintén felajánlotta lemondását, ezt azonban nem fogadták el.
A baleset körülményeit a rendőrség a MÁV szakembereinek bevonásával vizsgálja, a Közlekedésbiztonsági Szervezet pedig független szakmai vizsgálatot folytat az ügyben.
W. B.
Menedzsment Fórum
