"Egyes repülőtereken napok óta várnak az utasok, sokan kisgyerekekkel, ráadásul nem a megfelelő körülmények között. Ezt az állapotot a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni" – mondta a Kommerszant című lap szerint Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, miután kedden számos repülőtérről nem tudtak felszállni az AirUnion gépei.
Egymilliárd dollárral lógnak
Az öt légitársaságot tömörítő orosz légiszövetség nem először kerül ilyen helyzetbe: augusztus 20-án Moszkvából induló összes járatát elhalasztotta, emellett Oroszország más repülőterein is sok gépe a földön maradt. Akkor a moszkvai Domogyodevo légikikötőben kétezer, összesen pedig mintegy 3500 utas rekedt a repülőtereken. Ráadásul a légitársaságok nem biztosították számukra az ilyen esetekre előírt ellátást, és - készpénzhiányra hivatkozva - nem váltották vissza a jegyeket sem.
A történésék hátterében az áll, hogy a szövetségnek kerozint szállító cégek a felhalmozódó adósságok miatt nem voltak hajlandóak feltankolni a gépeket. Az AiRUnion társaságok állami tulajdonrészeinek várományosa, a Rostechnologii állami korporáció becslései szerint a szövetség adósságállománya eléri az egymilliárd dollárt.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Russian Oil Group kerozinszállító vállalat a közelmúltban csődeljárás megindítását kérte a szövetség másodikszámú légitársaságának számító Domogyodevo Airlines ellen. Szintén elszakadt a cérna az Ilyushin Finance lízingcégnél, amely a KrasAirrel kapcsolatban kezdeményezte ugyanezt. Az AiRUnion legnagyobb társasága mintegy húszmillió dollárral tartozik a lízingcégnek, amely már évek óta hiába pereskedik a pénzéért.
Télre már nincs jegyeladás
Ráadásul a tömeges járattörlések az orosz légügyi főhatóságnál is kiverték a biztosítékot: a Roszaviacija letiltotta a jegyeladásokat az idei téli menetrendre. Sőt, múlt héten kilátásba helyezte, ha augusztus 28-ig megismétlődik a botrány - márpedig ez történt -, akkor már a korábbi időszakra is leállítja a jegyeladásokat.
A Kommerszant által megszólaltatott szakértők egyike szerint lehetséges, hogy a szövetség a nyarat sem éli túl, de legkésőbb a téli menetrend beköszöntével beszünteti működését. "Az egyetlen megoldás, ha a Rostechnologii segít az AirUnionnak kölcsönt felvenni egy állami banktól, és sürgősen megegyezik a hitelezőkkel az eddigi adósságok átstrukturálásáról" - idézi közelebbről meg nem nevezett forrását az orosz újság. Más szakértők szerint az is elképzelhető, hogy a szövetség csődeljárás megindítását fogja kérni maga ellen.
Igaz, az AiRUnion számára némi bizakodásra adhat okot, hogy - az ITAR-TASS hírügynökség jelentése szerint - Szergej Ivanov, Putyin közlekedésért is felelős első helyettese kedden kijelentette: az orosz kormány nem fogja hagyni, hogy a szövetség csődbe menjen.
Kupaktanács -Abramovics nélkül
A kormányfő Ivanovot bízta meg azzal, hogy - szükség esetén akár költségvetési pénz felhasználásával - rendezze a helyzetet. Emellett elrendelte, hogy állami tartalékokból juttassanak üzemanyagot az AiRUnion számára.
A Kommerszant értesülései szerint ezzel egyidejűleg a közlekedési minisztériumban a szövetség helyzetéről és a tanévkezdésig való működtetéséről tanácskozott Igor Levityin közlekedési miniszter, az AiRUnion társaságainak állami tulajdonban lévő részéért még felelős Állami Vagyonkezelő, a repülésügyi főhatóság, a Rostechnologii és a négy legnagyobb orosz légitársaság.
Árulkodó jel, hogy Borisz Abramovics nem volt jelen a találkozón. Az is beszédes tény, hogy a négy vezető orosz légitársaság - az Aeroflot, az S7, a Transaero és a GTK Rossia - képviselői nem csak a most hoppon maradt utasok elszállításáról egyeztettek, hanem felosztották egymás közt a légiszövetség járathálózatát. Az S7 és a Transaero Domogyedovóra, a Rossia Pulkovóra, az Aeroflot pedig Krasznojarszkra koncentrál majd.
Bár a válságos helyzet kialakulásához minden bizonnyal a kerozin rendkívül magas ára is hozzájárult, a háttérben más, messzebbre mutató okok is meghúzódhatnak. A Rostechnologii közleményében a krízisért egyértelműen az AirUnion menedzsmentjét, többek között Abramovicsékat teszi felelőssé, akiknek nem sikerült hatásos intézkedéseket hozni a járattörlések elkerülésére, és nem dolgoztak ki tervet az ehhez hasonló krízishelyzetek kezelésére.
Szándékosan viszik csődbe?
Elemzők szerint az sem kizárt, hogy az Abramovics-testvérek szándékosan idézték elő a csődközeli helyzetet. Erre utalhat, hogy a többi érdekeltségükbe tartozó légitársaság - a Malév és a fapados Sky Express - változatlanul normálisan működik. A Rostechnologii pedig arra a gyanús körülményre hívja fel a figyelmet, hogy az egyik válságos napon az AirUnion kulcspozícióban dolgozó menedzserei egyszerűen nem mentek be a munkahelyükre.
Ezen forgatókönyv szerint Abramovicsék ily módon tiltakoznak az ellen, hogy az AiRUniont alkotó légitársaságok állami kézben lévő tulajdonrészei a terveknek megfelelően a Rostechnologiihoz kerüljenek. (A szövetség az egységes részvénytársasággá alakulás folyamatában van.)
Ráadásul az orosz üzletember vitatja a Deloitte vagyonértékelését, miszerint az AiRUnion öt társaságában a szövetség egész vagyonából 58 százalék van az állam kezében. Ebben az esetben ugyanis Abramovicséknak igen nagy összeget kellene fizetniük a többségbe kerülésért.
Az RBK Daily című üzleti napilap ehhez hozzáteszi, hogy az esetleges csőd kárvallottjai a bankok, a lízingcégek, a repülőterek, a Rostechnologii és az utasok lesznek. Abramovicsnak viszont még mindig megmarad a Malévban, a SkyExpressben és a krasznojarszki repülőtérben lévő részesedése.
Abramovics: a Malévnak kell az AiRUnion
Ami a Malévot illeti, a magyar légitársaság közlése szerint az AiRUnion kritikus helyzete nem befolyásolja működését. Sőt, hamarosan újabb pénz áll a házhoz: az AirBridge Zrt. még az idén több mint 12 millió eurót juttat a Malévnak, mondta korábban az mfor.hu-nak Németh Krisztina, a társaság szóvivője. (Az orosz tulajdonos tavaly - két lépcsőben - húsz, illetve 18 millió eurót vitt be a magyar cégbe.)
Igaz, a Malévot ezzel együtt is igen érzékenyen érintheti az AiRUnion esetleges összeomlása, hiszen a korábbi tervek szerint éppen a légiszövetség segítségével erősítette volna meg pozícióit az orosz és az ázsiai piacokon. Borisz Abramovics 2006 novemberében - tehát még a privatizáció lezárulta előtt - azt nyilatkozta a Financial Timesnak: a magyar légitársaság tökéletesen beleillik az AiRUnion hálózatfejlesztési terveibe, és a Malévnak is szüksége van az orosz légiszövetségre. Utóbbi ugyanis Ázsiából és Oroszországból érkező tranzitutasok ezreivel tölthetné fel a magyar cég európai járatait.
Mindennek nagy szerepe volt abban, hogy a társaság idén március végétől Seremetyevó helyett az AiRUnion által is használt Domogyedovóra közlekedteti moszkvai járatait.
A terv egyébként beválni látszott, hiszen 2008 első négy hónapjában 23 százalékkal nőtt a Malév oroszországi járatainak utasforgalma, a bevételek pedig 36 százalékkal emelkedtek. Szintén az igények bővülésére utal, hogy július elején három új moszkvai járatot is indított a légitársaság.
Az AiRUnion további mélyrepülése viszont azt eredményezheti, hogy a pozitív trend megfordul, az utasok fogyni kezdenek. Ez pedig tovább nehezítheti a közelmúltban komoly mértékű leépítéseket, valamint járatmegszüntetéseket és flotta-átalakítást bejelentő cég helyzetét, amely feltehetően az idei évet is sokmilliárd forintos – igaz, a vezetés reményei szerint a tavalyi 14,7 milliárdnál kisebb - üzemi szintű veszteséggel zárja majd.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
