Az OMV-Mol fúziós hatásainak vizsgálatát az osztrák cég kérte, jóllehet hivatalos ajánlatot a felvásárlásra még nem tett, és a magyar vállalat vezetői jelezték, hogy nem értenek egyet a fúzió gondolatával.
Daniel Daianu román liberális EP-képviselő írásos kérdésére válaszolva Kroes jelezte, hogy mivel folyamatban lévő vizsgálatról van szó, annak részleteiről nem adhat tájékoztatást. Azt azonban leszögezte, hogy Brüsszel minden olyan piacon gondosan elvégzi a vizsgálatot, amelyet a felvetett ügylet érinthet, így a gázpiacon is.
Utóbbi szempontjából a bizottság vizsgálja az OMV ausztriai, baumgarteni gázelosztóközpontjára alapozott, hivatalos nevén közép-európai gázkereskedelmi platform (Central European Gas Hub) szerepét is, ennek továbbfejlesztésére az OMV és az orosz Gazprom januárban vegyesvállalati megállapodást kötött.
A román képviselő egyebek között arról érdeklődött, hogy a bizottság figyelembe veszi-e az esetleges OMV-Mol fúzió hatását a regionális ellátásra, benne az árak potenciális emelkedésére. Aggodalmát fejezte ki az OMV-ben közel 20 százalékot birtokló, abu-dzabi állami alap esetleges befolyása, továbbá amiatt is, hogy ha a bizottság a finomítókapacitás egy részének eladását szabja feltételül, a jelenlegi Mol-vagyon egy része unión kívüli országok cégeihez kerülhet.
Kroes a vizsgálat lezárultáig türelmet kért a képviselőtől az érdemi részletek ismertetésére, de jelezte, hogy az elemzésben minden, a várható versenyhatásokat érintő tényezőt figyelembe vesznek, így a regionális vonatkozásokat és a részvényesek közti megállapodásokat kis. Az uniós szabályok szerint a brüsszeli bizottságnak július 22-ig kell döntést hoznia az OMV beadványával kapcsolatban.
