A legújabb Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet a SZÉP-kártya kibocsátóját intézménynek, míg az elfogadóját szolgáltatónak nevezi. Kibocsátó bárki lehet, aki megfelel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben foglalt feltételeknek, vagyis pénztári szolgáltatásokat - például letétkezelést, könyvelést, tagszervezést - végez. A rendelet ezek mellett megköveteli azt is, hogy minden 35 ezer fősnél népesebb városban legyen irodája, és az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 ezer saját kibocsátású bankkártyával rendelkezzen.
A munkaadó elektronikus utalványokat vásárol a kibocsátótól, ez utóbbi pedig folyamatosan vezeti a felhasználást, amit a kártyabirtokosok az interneten nyomon követhetnek, illetve az egyenleget telefonon is lekérdezhetik.
A munkavállaló mellett közeli hozzátartozója is kaphat SZÉP-kártyát. Az első társ-kártyáért nem kell fizetni, a második viszont már 1.500 forintba kerül. Ugyanennyit kell fizetni az elhagyott kártya újragyártásáért is. A kártya lejárati ideje 3 év.
A kibocsátó az elfogadótól kapott 1,5 százalékos jutalékból tartja fenn magát. Ebből a kibocsátás és az adminisztráció infrastruktúráját, valamint a reklámot is fedeznie kell.
Az elfogadó vagy terminált használ, vagy pedig az interneten át kommunikál a kibocsátóval, amikor leveszi a kártyáról a szolgáltatás ellenértékét. A kártya mögött lévő elektronikus utalványt nem lehet se készpénzre, sem készpénz-helyettesítőre váltani.
Az alapszolgáltatás a szálláshely. Emellé 11 kiegészítő szolgáltatás vehető igénybe. A körbe tartozik például az étterem, a múzeum, a vidámpark, az állatkert, és a testedzés is.
A hatályos szabályok szerint a munkaadók az új cafeteria-elemmel évi 300.000 forintot adhatnak a munkavállalóknak kedvezményes - 16 százalékos - adóval. Az ezen felüli összeg közterhei azonosak a munkabérével.
A rendeletbe foglalt előírások betartását a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal ellenőrzi.
MTI
