A következő hetek feladata lesz annak az állami tulajdonban lévő vállalati körnek a meghatározása, amelyek jelentős tulajdonhányadát nyílt vitában meghatározott, mindenki számára egyaránt érvényes ösztönzőkkel és kedvezményekkel lehet majd megvásárolni - közölte a Kormányszóvivői Iroda. Mint azt Gyurcsány Ferenc hétfőn a Parlamentbe bejelentette, a következő hónapokban indítandó Új Tulajdonosi Program (ÚTP) célja, hogy valamennyi magyar ember számára esélyt teremtsen arra, hogy tulajdonos lehessen. Ez a program lehetővé teszi, hogy állami cégekben pár ezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű tulajdont vásárolhassanak az emberek. Így családonként pár százezer, akár egy-két millió forintos tulajdont is szerezhetnek. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a szóba jöhető vállalatok - különösen a stratégiailag fontos vállalatok - tulajdoni többségét továbbra is érdemes megtartania az államnak - utal rá a Kormányszóvivői Iroda.
Mindezek alapján a gazdasági szakértők is egyetértenek abban, hogy a Szerencsejáték Zrt-t, az MVM Zrt-t, valamint a Magyar Postát vonhatják be a programba. Mindhárom cég eladására, illetve a tartós állami tulajdon 99 százalékról 75 százalék plusz egy szavazatra csökkentésének a lehetőségét a 2007 őszén elfogadott vagyontörvény teremtette meg.
A jogszabály emellett lehetőséget biztosít a Nemzeti Színház Zrt. és a Tokaj Kereskedőház eladására is, valamint az Állami Autópálya Kezelő és a Budapest Airport maradék állami tulajdonának elidegenítésére. Értékesíthetővé vált tovább a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Herendi Porcelánmanufaktúra még állami tulajdonban lévő 25 százalék plusz egy szavazatú tulajdoni hányada, ám ha az állam valóban ragaszkodik megmaradó tulajdonrészre a cégekben, akkor ez utóbbiak nem jöhetnek szóba.
Csak becslések vannak
Az állami vagyon pontos mértékéről jelenleg csak becslések vannak - mondta néhány nappal ezelőtt egy konferencián Markó Andrea, a PM szakállamtitkára: 50 ezer milliárd forintra becsülhető az állam vagyona, melyből az eddigi becslés szerint körülbelül 1700 milliárd forintot jelent a társasági vagyonrész, 3400 milliárd forintot a termőföld és erdő értéke, 39 ezer milliárd forintot az egyéb ingatlan, valamint más vagyoni értékű elem. Az előzetes becslésben nem szerepel az ásványi vagyon, s ennek egyelőre az értékelési rendszere sincs kialakítva. Továbbá szintén nem szerepel a becslésben a műemlékek, műkincsek értéke.
Mindenesetre tisztábban fogunk látni néhány hónap múlva, ugyanis még ebben az évben leltár készül az állami vagyonról. A leltár során felülvizsgálják azt a közel félezer kht.-t is, melyekbe minisztériumok és költségvetési intézmények szerveztek ki tevékenységeket. Az ÚTP során mindenestre csak a fent említett 1700 milliárdnyi társasági vagyonrész jöhet szóba.
Januártól működik az Nemzeti Vagyonkezelő
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly év végén jelölte ki a január elsején megalakult Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t irányító tanács elnökét és tagjait. A vagyontörvény szerint a hét tagból az elnököt és három másik személyt a pénzügyminiszter javasolhat, kettőt a gazdasági és közlekedési miniszter, egyet pedig az agrárminiszter. A nevek hallatán azonban úgy tűnik, a pénzügyi tárca vezetője, Veres János rendelkezik a szervezetben a legnagyobb befolyással.
A Vagyonkezelő igazgatója Tátrai Miklós, a pénzügyminisztérium államtitkára. Az MNV döntéshozó testületében helyet kapott Erdei Tamás, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója, a Bankszövetség elnöke, valamint Markó Andrea, a PM szakállamtitkára, őket Veres János jelölte.
A tanács tagja lesz Baranyi Imre, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet Kht. Igazgatója és Varga Gusztáv, a Ganz Acél Zrt. vezérigazgatója, akiket Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter javasolt. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Kormányszóvivői Iroda közleménye alapján Roóz Józsefet, a Budapesti Gazdasági Főiskola közelmúltban leköszönt rektorát nevezte meg. A testület elnöke az ÁPV Zrt. igazgatótanácsának feje, Nagy János, aki a Debreceni Egyetem korábbi rektora.
Ugyan az ÚTP kapcsán a pontos döntés mechanizmus nem ismert, ám az a kormányszóvivői iroda közleményéből kiderült, hogy az MNV-nek fontos szerepet szánnak.
