Nem csak négy szereplő fog versenyezni
Negyedik mobilszolgáltatóként a Magyar Posta léphet be a piacra azok után, hogy az MVM-mel és az MFB Investtel közös konzorciumát hozta ki győztesnek a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a múlt héten lezárt tenderen. A döntés egyelőre nem jogerős, hiszen a két kizárt cég, a DIGI és a vietnámi Viettel február közepéig fellebbezhet. Éppen ezért egyelőre a Magyar Posta terveiről sem tudni semmit, megkeresésünkre a cégnél csak annyit árultak el, hogy a jogerőre emelkedést követően megalakul majd egy külön cég a mobilszolgáltatásra, és ők lesznek illetékesek a tervekről nyilatkozni.
Ugyanakkor a Postának nem csak a három nagy szolgáltatóval, kell majd versenyeznie, a T-Mobile, a Telenor és a Vodafone mellett ugyanis már korábban megjelentek úgynevezett virtuális szolgáltatók a piacon. Ráadásul ezen a téren újabb és újabb konkurencia megjelenésére kell felkészülni. A virtuális szolgáltatás lényege, hogy az infrastruktúrát a három nagy szolgáltató valamelyike biztosítja, a partner pedig a márkanevet vagy az értékesítési hálózatot adja hozzá.
A fenti konstrukcióban működik a Red Bull Mobile és a Djuice melyek a Telenor hálózatában elérhetők, a Postafon, mely a Magyar Posta és a Vodafone közös szolgáltatása, valamint a közelmúltban elindult Blue Mobile, mely a Lidl szupermarketekben érhető el, az infrastruktúrát pedig a T-Mobile biztosítja hozzá. Ezek közül a Postafon biztosan eltűnik azzal, hogy a Magyar Posta önálló szolgáltató lesz.
Mitől virtuális?
A virtuális mobilszolgáltatóknak a hálózat bérlése miatt alapvetően magasabb kiadással kell számolniuk, illetve ügyfelük is kevesebb van, ezért a percdíjak terén nem tudnak versenyezni a három nagy szolgáltatóval. Ugyanakkor már ők is egyre vonzóbb ajánlatokkal bombázzák az ügyfeleket, ami a verseny éleződésének tudható be.
A Blue Mobile 33 forintos percdíja például még mindig drágább néhány forinttal, mint a nagy cégek középkategóriás csomagjainak percenkénti ára. Ráadásul a virtuális szolgáltatók kedvezményekkel, jutalompontokkal is nehezebben tudják honorálni a vásárlók hűségét, hiszen ezeknél a telefonoknál gyakorlatilag nem történik semmilyen szerződéskötés, csak megveszi az ügyfél a feltöltőkártyát és a telefont az üzletben.
A fenti hátrány előnyként is megjelenik a virtuális szolgáltatóknál, hiszen ők hűségszerződés és havidíj nélkül adhatnak így el telefonokat. Vagyis egy virtuális szolgáltató a mai világban annak lehet vonzó, aki nem akar több éves szerződést aláírni, viszont ezért cserébe vállalja azt, hogy néhány forinttal drágábban telefonál majd.
A virtuális szolgáltatások leginkább a nagy mobilcégek feltöltőkártyás telefonjaikhoz hasonlítanak. Ebben az összehasonlításban a Lidl Blue Mobile szolgáltatása első ránézésre kedvezőbb, mint a T-Mobile, a Telenor vagy a Vodafone hasonló csomagja, azonban a három cég mindegyike biztosít egyéb kedvezményeket ingyenesen vagy havi pár száz forintos díjért. Ezekkel együtt pedig már lényegesen alacsonyabb percdíjat lehet átlagban elérni.
A virtuális szolgáltatók közül kilóg a sorból a Red Bull Mobile, mely nem a klasszikus feltöltőkártyás szolgáltatást nyújtja, hanem a havidíjas számlákra koncentrál. A Telenorból kivárt Djuice-nak is vannak hasonló konstrukciói, azonban esetükben a havidíj és hűségidő nélkül kapható feltöltőkártyás telefonok is szerepelnek a palettán. A Djuice nagy újítása az volt amikor önállósodott, hogy a telefonálást a közösségi vásárlással kötötte össze, vagyis bizonyos partnereknél kedvezményeket kaphattak az ügyfelek.
Jön a Tesco
A fentiekben felvázolt piacra kellene belépnie a Magyar Postának úgy, hogy versenyképes szolgáltatást tudjon nyújtani. Az állami cég nagy előnye lehet, hogy szinte minden településen megtalálható, nem kell üzlethálózatot kiépítenie. Ugyanakkor kétséges, hogy a postahivatalok profiljába mennyiben illik bele napjaink okostelefonjainak értékesítése.
Ráadásul mire a Posta elindítja a szolgáltatását, addigra újabb versenytársak jelennek majd meg a piacon. A Tesco például már tavaly bejelentette, hogy a Vodafone közreműködésével virtuális szolgáltatást indít. Az mfor.hu kérdésére az üzletlánc kommunikációs vezetője elárulta: a tervek szerint már az első negyedévben lehet majd Tesco Mobilt venni, a részletek pedig egy hónapon belül kiderülhetnek. Márpedig a brit üzletlánc a neve és a forgalma miatt is komoly vetélytárs lehet a nagy szolgáltatók számára, ráadásul ők is tudnak majd "árukapcsolásokkal" operálni, amit mondjuk a Magyar Posta esetében nehéz elképzelni.
A Tesco mellett a magyar tulajdonú BTel is szeretne belépni a piacra. Sokáig úgy tűnt, hogy ők lehetnek az egyik indulók a mobiltenderen, azonban végül nem nyújtottak be pályázatot.
"A célunk továbbra is az, hogy mobilszolgáltatást nyújtsunk, de számunkra a már korábban is tervezett virtuális platform látszik biztonságosan kivitelezhetőnek, szeretnénk együttműködni egy már létező vagy jövőbeli szolgáltatóval. Elsősorban azokat szeretnénk megszólítani, akik komplex telekommunikációs szolgáltatást akarnak venni. Bár még nincs aláírt szerződés, de ki merem jelenteni, hogy 2012-ben a BTel virtuális mobilszolgáltató lesz" - mondta kérdésünkre Takács Krisztián vezérigazgató december elején, amikor kiderült, hogy a cég nem pályázik a szabad frekvenciákra.
Beke Károly
mfor.hu
