Az Európai Unió kibővítése nem egyirányú utca. Megfontolásra érdemes a csatlakozó államok felsőfokú tanintézményeibe való beiratkozás, idézi a Der Standardot a Világgazdaság.
[ajanlo=47][igazitas=left/]Az osztrák napilap kiemeli a krakkói Jagelló Egyetem, a prágai Károly Egyetem mellett a budapesti Semmelweis Egyetemet is, mint vonzó lehetőséget. Az új tagállamok felsőfokú tanintézetei nem csak a tehetős szülők gyermekei számára elérhetők.
A leggazdaságosabb a külföldi diákok számára Lengyelország, ahol nincs tandíj. Lettországban a tandíj szakonként különböző, nincs törvényes szabályozás, a bel- és külföldiek számára 400 és 5000 euró között mozog évente. Litvániában a szakvizsga előtti félévekért a külföldieknek az állami egyetemeken 1014 és 3478 euró között kell fizetniük. A masterképzés ára 1449 és 5217 euró között mozog.
Szlovákiában jelenleg a külföldi hallgatók közül az osztrákok nem fizetnek az oktatásért, de a kormány úgy döntött, hogy jövőre ezt bevezetik. Szlovéniában az EU-tagállamok polgárainak az államilag megvizsgált és az akkreditált szakvizsga alatti programokért nem kell fizetni, a csatlakozás után ez valószínűleg megváltozik. Csehországban a magánfőiskolák tandíja a bel- és a külföldiek számára egyforma. Egy négyszemeszteres képzés például a prágai bankárképzőn 700-1000 euró között van, ez a belépés után sem fog változni.
A Der Standard megemlíti, hogy Magyarországon május 1. után az osztrákokat a belföldiekkel azonosan bírálják el, illetve, hogy a hallgatóknak körülbelül a fele felvételi után állami költségen tanul, írja a Világgazdaság.
A csatlakozó országok felsőoktatása vonzó az EU polgároknak
Az Európai Unió kibővítése nem egyirányú utca. Megfontolásra érdemes a csatlakozó államok felsőfokú tanintézményeibe való beiratkozás, idézi a Der Standardot a Világgazdaság.
