Lengyelországban 2005-ben ezer alatt, Csehországban 1380, Szlovákiában 1645, Ausztriában 7060 volt a felszámolások száma. Magyarországon tavaly 7823 ügyet zártak le, és az idei első fél év mérlege 3984 új eljárás. Az esetek 95 százalékának a megtérülése nulla volt: az egyszerűsített eljárás során se vagyont, se iratot nem találtak a biztosok. Itthon a bejelentett hiteligények egy százalékát sem sikerül kielégíteni az ügyek lezárásáig - szemben a külföldön átlagos tíz százalékkal.
A magyar csődtörvény eljárási szabályai sem az adós, sem a hitelezők számára nem adnak megfelelő védelmet. A felszámolási eljárás megindítását számtalan kibúvóval el lehet halasztani, de még a cégbírósági döntést követően is - a közzététel lassúsága okán - az adósnak hetek állhatnak rendelkezésére ügyei "elsikálására". Tekintettel a követelések új rangsorolására, amelyben a jelzálog teljes prioritást élvez, az is kérdéses, egyáltalán érdemes-e az egyéb hitelezőknek beállniuk a sorba.
"Ki van táblázva a kiskapu" - állítja Kozma András, az Euler Hermes Hitelbiztosító ügyvezető igazgatója. A felszámolás megindításához ugyanis nem elég, ha valaki nem fizet, az is szükséges, hogy a hozzá eljuttatott hivatalos fizetési felszólítás formanyomtatványon elismerje, és ne vitassa tartozását. Bár a szöveges kiegészítés felhívja a figyelmet, hogy a cégbíróság csak érdemi kifogást fogad el, a gyakorlatban erre kevés figyelmet fordítanak, és egy egyszerű "nem ismerem el" feljegyzés, mindenféle, a vitatás alapját képező dokumentum nélkül is elég ahhoz, hogy a hitelező akár évekig elhúzódó polgári bírósági eljárással kényszerüljön a bizonyításra.
Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke szerint a csődtörvény toldozása-foldozása nem szolgálja azt az alapvető célt, hogy egy cég fizetésképtelensége esetén a még meglévő vagyon további sorsáról közösen dönthessenek az érintettek. Mire ugyanis osztozkodásra, reorganizációs tervek egyeztetésére kerülne sor, a fizetésképtelen vállalkozás rendszerint kiürül. Molnár György különösen veszélyesnek tartja a jelzálogjoggal, opciós jogokkal rendelkező hitelezők felértékelését. Az új törvény szerint a biztosított - azaz elsősorban a bankok - követelése, az értékesítési díjat leszámítva, az eddigi 50 százalék helyett maradéktalanul kielégítendő. Ha ezzel kiürül a kassza, a többi hitelező üres marokkal vonulhat vissza.
Molnár György szerint évente több százmilliárd forint értékű vagyon tűnik el a felszámolási folyamatokban. Jelenleg csak az állam nyilvántartott követelésállománya megközelíti a 250 milliárd forintot - cikkez a Népszabadság.
