Igencsak meglepődtek az internetből élő vállalkozások, amikor kiderült, hogy a kormány kiterjesztené a kulturális járulékfizetési kötelezettséget az internetszolgáltatókra is. A kormányzat ugyanis korábban szinte már unásig ismételgette, hogy Magyarországon támogatni kell a szélessávú internet terjedését, ennek érdekében az elmúlt években pályázatokat írtak ki, a Nemzeti Hírközléi Hatóság pedig árcsökkentésre próbálta szorítani a nagy vezetékes szolgáltatókat a nagykereskedelmi árak szabályozásával.
Most viszont úgy tűnik, nem marad érintetlen ez a terület sem. A kulturális tárca tervei szerint az eredetileg giccsadónak is nevezett kulturális járulékot kiterjeszti az internetszolgáltatókra is. A tervek szerint a 0,8 százalékos adót az árbevétel után kell majd megfizetni. Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének számításai szerint ez évi 600 millió forint előre nem tervezett kiadást jelent az internetszolgáltatók számára.
A szakmai érdekképviselet szerint a szolgáltatók kénytelenek lehetnek árat emelni, ha tényleg megadóztatják a szolgáltatókat. Ez főleg a kisebb, alternatív szolgáltatókat viselheti meg, akik a nagyoktól bérlik a hálózatot. Mivel ezek a cégek igyekeznek lépést tartani a tőkeerős nagyvállalatokkal - amelyek akár még le is nyelhetnék az emelés okozta többletköltségeket -, olyan kis nyereséggel dolgoznak, hogy azt már nem lehet tovább csökkenteni. Az NHH nagykereskedelmi árszabályozása miatt viszont az internetárak várhatóan tovább csökkennek, így elképzelhető, hogy az emberek nem veszik majd észre, hogy az adó be lett építve az árba.
A szakmai szervezetek mindenesetre tiltakoznak: a sort - mivel őket érinti leginkább - az alternatívok nyitották meg. "Magyarországon az elmúlt években jelentősen bővült az internetezők száma, de még mindig komoly a lemaradásunk az Európai Uniós átlagtól. Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentése szerint 2007 végén az EU 27 tagállamának átlagában 100 főre 20, míg Magyarországon 14,2 vezetékes szélessávú előfizetés jutott. Habár a szélessávú hozzáférés havidíjai az elmúlt öt évben ötödükre csökkentek hazánkban, kutatások szerint az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár. Az internet szolgáltatásra kivetett kulturális járulék nem támogatja a digitális írástudatlanság felszámolására tett törekvéseket. Az internet hozzáférés szolgáltatásra kirótt adó ismeretlen az EU tagországokban, ráadásul ellentétes az uniós célkitűzéssel, ami növekvő internet penetrációt irányoz elő" - olvasható a szervezet tiltakozó közleményében.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is arra hivatkozik, hogy a magyar GDP csaknem 10 százalékát produkáló infokommunikációs szektor adóterheinek további növelése különösen érthetetlen abban helyzetben, amikor a szektor euróban mért növekedési rátája tavaly az egyik legkisebb volt Európában. Az iparág a nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság egyik kitörési pontja, a növekedés motorja lehetne. Ehhez azonban nem a már most is túlzott terhek növelésére, hanem – egyebek mellett - átgondolt, célzott támogatásokra és dinamizáló hatású adórendszerre van szükség.
A kábelszolgáltatók is tiltakoznak, ők ráadásul a digitális tévészolgáltatásra kivetni tervezett giccsadó ellen is. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség és a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség közleménye szerint "a parlament költségvetési bizottsága előzetes szakmai egyeztetést nélkülözve olyan javaslatot fogadott el, amely a digitális írástudatlanság leküzdésének segítése helyett valójában hátráltatná azt, hogy a lakosság minél szélesebb körben hozzájuthasson az esélyegyenlőséget és magasabb életminőséget biztosító technológiai újításokhoz.
A közlemény szerint az információs társadalom fejlesztése és kiszélesítése iránt elkötelezett kábeles szolgáltatók abban bíznak, hogy a parlamenti képviselők is belátják: a digitális írástudás elterjesztése, a korszerű elektronikus szolgáltatások elérhetővé tétele az ország és az egész társadalom közös érdeke. Ezt a célt pedig semmilyen módon nem szolgálja további információtechnológiai járulékok és adók kivetése".
A Parlamentnek tehát hamarosan foglalkoznia kell az üggyel, akkorra kiderül, hogy a tiltakozók mennyire érik el céljukat. Ha elfogadják a tervezetet, akkor mindenesetre felgyorsulhat az a folyamat, amit az idei évre amúgy is minden piaci szereplő vár: az internetszolgáltatók piacának konszolidálódása.
LNG
