A 2000-ben még csak 14 százalékos részesedéssel bíró hipermarketek 2006-ban a napi fogyasztási cikkek forgalmának negyedéért felelnek, 2010-re pedig már a forgalom 28 százaléka ebben a bolttípusban realizálódik. A diszkontok előreláthatóan ugrásszerű növelik majd piaci részesedésüket a következő néhány évben: 2006-ban a napi fogyasztási cikkek forgalmából várhatóan 17 százalékos részesedésre tesznek szert, 2010-re pedig 24 százalékos diszkont-forgalomrészesedésre számíthatunk.
A nagyobb eladóterű boltok továbbra is az ország észak-nyugati és középső régiójában koncentrálódnak. A stagnáló piaci részesedéssel bíró szupermarketek 2005-ben főként a Dél-Dunántúlon terjeszkedtek. A kisboltok leginkább az észak-keleti régióban számíthatnak viszonylag legnagyobb vevőszámra és forgalomra.
Jövőre jelentkeznek a korlátozások hatásai
2006 első félévében a kiskereskedelmi eladások volumene 5,1 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Főként az év első negyede járt dinamikus forgalombővüléssel: akkor 6,3 százalékkal nőtt ez az érték 2005 első félévéhez képest. Éves szinten 5,5 százalékos bővülés várható, de az infláció várható gyorsulása, illetve a vásárlóerő korlátozása számottevően csökkentheti a lakossági vásárlásokat.
A fogyasztás 2006. évi növekedését illetően jelentős várakozások fűződtek a felső áfa-kulcs év eleji csökkentéséhez; ezek az előrejelzések csak részben teljesültek. A középső áfa-kulcs 5 százalékpontos emelése viszont fogyasztáscsökkentő hatású lesz. Szakértők szerint főként a nyugdíjasokat és a jövedelmüket teljes mértékben elköltő bérből és fizetésből élőket érinti érzékenyen ez a változás. Utóbbiaknál további vásárlási lehetőséget csökkentő tétel a munkavállalói járulék emelkedése. Ezek a hatások azonban csak jövőre jelentkeznek, a GfK Hungária előrejelzése szerint a lakossági fogyasztás idén mintegy 2 százalékkal emelkedik.
