A szakminiszterek tanácskozásán olyan elképzelésről folytattak vitát, hogy a légiforgalmat is be kell vonni a más vonatkozásokban már bevált kibocsátás-kereskedelembe. Ennek lényege, hogy a légitársaságok meghatározott kvótával rendelkeznének, mennyi széndioxidot szabad a légkörbe juttatniuk a repülőgépek üzemeltetése révén. Amelyik nem használja a rendelkezésére álló kvótát, az eladhatja ezt a jogot a több kibocsátással közlekedő társaságoknak.
A magyar miniszter elmondta: vitatéma, hogy mikortól vezessék be ezt a rendszert, illetve mely év kibocsátási értékeit vegyék alapul. Olyan kompromisszum látszik kibontakozni - tette hozzá -, hogy a bevezetés valamikor 2012 táján lenne, a bázisév pedig 2005-2006 környékén.
Fodor Gábor megjegyezte: az új EU-tagországokban egyelőre évről-évre erőteljesen növekszik a légiközlekedési piac, míg a régieknél ez már nagyjából beállt, stabil szintre. Ezért az új EU-tagoknak az az érdekük, hogy bázisévként minél későbbi esztendőt jelöljenek ki.
Szintén téma volt a szakminiszterek csütörtöki brüsszeli tanácskozásán az uniós szintű talajvédelmi előírások kérdése. Fodor Gábor ezzel kapcsolatban kitért arra: egyes tagországokban "látványosan romlik" a talaj minősége, míg Magyarországon nem ez a helyzet. Ilymódon az uniós szintű talajminőségi normák elfogadása magyar szempontból értéknövelő hatású.
A magyar környezetvédelmi miniszter elmondta: a brüsszeli megbeszélésen egyöntetűen sikerként értékelték az unió szerepvállalását a Bali szigetén ENSZ-szervezésben megtartott klímakonferencián, és sikerként értékelték magát a létrejött megállapodást is. Amellett, hogy az EU egyoldalúan kötelezettséget vállalt a széndioxid-kibocsátás meghatározott mértékű csökkentésére, a többi fejlett ország - így az Egyesült Államok is - ígéretet tett a jelentős mértékű csökkentésre, a fejlődő országok pedig a növekedés korlátozására.
