Az elmaradott megyéknek a többihez viszonyított helyzete 1996--99 között több mutató alapján romlott, illetve a három évvel korábbi, igen kedvezőtlen helyzet változatlan maradt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az öt megye kistérségeinek fejlettségéről készült elemzésnek összehasonlítási alapja az adott megyékre számolt országos átlag volt. A magyar kistérségek fejlettségi különbségei címet viselő tanulmány megdöbbentő eredményeket mutat.
Az ország 150 kistérségének 28 százaléka található az elmaradott megyékben, ahol az ország népességének 22 százaléka él. A legfrissebb minősítés szerint az országban található kistérségeknek 38 százaléka továbbra is a stagnálók, illetve a leszakadók kategóriájába került. A hátrányos helyzetű öt megyében még ennél is rosszabb a helyzet: az itt találhatók csaknem háromnegyedében -- 31 kistérségben -- nincs érdemi gazdasági fejlődés, illetve a további leszakadás jelei tapasztalhatók. Az ország stagnáló kistérségeiben több mint egymillió ember él, közülük több mint 500 ezer a felzárkóztatásra szoruló megyék lakója. A lemaradó kistérségekben még ennél is kedvezőtlenebb az arány: az itt élő 1,44 millió főnek közel kétharmada él az öt megyében.
Dinamikusan fejlődő kistérség az elmaradott megyékben egyedül Somogyban található: a fonyódi és a siófoki. Ezek elsősorban a balatoni idegenforgalomnak köszönhetik pozíciójukat. Mindössze négy kistérség kapott fejlődő besorolást az öt megyében, Békéscsaba, Miskolc, Orosháza és Kaposvár; ám közülük három esetében is inkább a megyeszékhelyi státusnak köszönhető a javulás, nem pedig érdemi terület- és vidékfejlesztési többletforrásnak. Orosháza esetében a kedvezőbb besorolást az átlagosnál nagyobb iparosodás és a többmilliárdos külföldi működőtőke megjelenése hozta.
Öt kistérség került a felzárkózók kategóriájába: a tiszaújvárosi, a rétsági, a marcali, a nyíregyházi és a tiszavasvári. Itt érződnek a fejlődés jelei, a vizsgált mutatók többsége közelíti a megyék átlagát.
A tanulmány szerint dinamikusan fejlődő az a kistérség, ahol a minősítésre használt mutatók zöme több mint 10 százalékkal haladja meg a 19 megye átlagát. Fejlődő, ha a mutatók többsége a megyék átlagát legfeljebb 10 százalékkal haladja meg. Felzárkózó, ha a mutatók közelítik a megyei átlagot; stagnáló, ha a mutatók 10 százalékkal elmaradnak az átlagtól, és lemaradó ha 15 százalékkal vagy annál többel maradnak el attól.
A leszakadás folytatódik
Nem változott a leszakadó megyék helyzete a területfejlesztési törvény életbelépése óta. A felzárkóztatásra szoruló öt megyében -- Békés, Borsod, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg -- sok a stagnáló és leszakadó kistérség, és inkább a különbségek növekedése mérhető.
