Vélhetően a még a válság előtti becslések szerinti 12-14 millió eurós irányárnál valamivel kisebb összegért cserélt gazdát a Tokajban 49 hektárnyi szőlővel rendelkező Tokaj-Hétszőlő Zrt. többségi tulajdonrésze. A pontos vételárról sem a korábbi francia főrészvényes, a Grand Misellimes de France, sem a hitelállományt is átvállaló új tulajdonos nem nyilatkozik. A Hétszőlő 2000 óta lényegében az anyacég garanciavállalása mellett fölvett hitelekből működött, mivel árbevétele nem fedezte a költségeit. Elsősorban az exporton veszített, a külpiaci értékesítés nem érte el az évi 1500-2000 hektoliteres termelés ötven százalékát sem, miközben a tokaji versenytársak esetében csak egyharmados a belföldi értékesítés aránya.
A birtokot 2007 óta árulta a főrészvényese, tavaly ősszel pedig vevőjelölt is akadt. Ekkor azonban a cégben mindössze kétszázalékos részesedéssel bíró Electricité et Eaux de Madagascar (EEM) jelezte elővételi szándékát. Később ők vonták be Michel Reybier-t, a Domaines Reybier (DR) tulajdonosát az ügyletbe, aki Bordeaux környékén is több érdekeltséggel rendelkezik, egyebek közt a Chateau Cos d'Estournel és a Chateaux Marbuzet tulajdonosa. Végül a DR 60, az EEM 30 százalékos részesedést szerzett a Hétszőlőben, a többi a kisrészvényeseknél maradt. A birtok és a borászat átvétele, az új főrészvényes elképzelései szerinti szüret tervezése jelenleg is zajlik, a jogi procedúra várhatóan év végére lezárul - mondta a Napinak Kovács Tibor birtokigazgató, aki szerint a működés és a borkészítés finomhangolása pár száz millió forintos beruházást igényel.
Kovács a tulajdonosváltást követően is a posztján marad, az üzleti irányítás azonban a Cos d'Estournel (Cos) ügyvezető igazgatója, Jean Guillaume Prats kezében lesz, a borkészítésben pedig a Disznókő korábbi igazgatója, a Cos jelenlegi technikai igazgatója, Dominique Aragoits működik közre. Az ügylet, és az, hogy az elsősorban csúcskategóriás borokkal foglalkozó befektető a Hétszőlőben is lát fantáziát, hosszú távon erősítheti a tokaji borvidék iránti befektetői bizalmat is - véli Kovács.
A tervek szerint két éven belül megdupláznák a kivitelt, a hosszú távú cél pedig az, hogy osztályozáson kívüli, kivételes birtokká alakítsák a Hétszőlőt. Várhatóan az értékesebb, öt-hat puttonyos aszún lesz a hangsúly - ennek Magyarországon egyébként is korlátozottabb a piaca -, amit elsősorban a luxuskategóriában értékesítenének, míg a nemzetközileg kevésbé ismert szamorodnikat és száraz borokat inkább a régióban és belföldön forgalmaznák, írja a Napi Gazdaság.
