A mostani népszavazásnak valójában az lesz az eredménye, hogy a megkezdett reformfolyamat megtorpan - jelentette ki Antal László közgazdász.
Mint elmondta, abban az ellenzék vezetőinek igaza van, hogy a napidíj és a vizitdíj nem túl jelentős összeg a költségvetés szempontjából. Viszont eltörlésük azt jelzi, hogy minden olyan lépést meg fognak torpedózni, amely az öngondoskodás felé mutat. Ez a hozzáállás azonban nehezen teszi lehetővé bármiféle reform bevezetését. A szakember szerint mindenképpen szükség lenne arra, hogy legalább a jómódú emberek több önrészt vállaljanak.
Az egyetemi tandíj eltörlése egyértelműen a középréteg tagjai számára előnyös, hiszen zömében az ő gyerekeik járnak a hazai felsőoktatási intézményekbe, mivel pedig ez máshonnan von el forrásokat, így a szegény rétegek számára előnytelen. Mindez a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése kapcsán is megkockáztatható állítás. Vagyis, ami történik, mondja Antal László, az azt jelzi, hogy a középosztály jár jól ezeknek a díjaknak az eltörlésével.
Értelemszerűen a népszavazás után kisebb lesz az adócsökkentés lehetősége. Olyan intézkedés jelenleg nehezen elképzelhető, amely érdemben mérsékli a terheket. Átcsoportosítások azonban szóba jöhetnek, és erre adott esetben nagy szükség volna, ám a deficit gyors csökkentése miatt a költségvetési bevételek mérséklése aligha járható út.
A másik nagy reformlépés, az egészségbiztosítási reform sorsa is bizonytalannak látszik. "Erről is lesz népszavazás, nem kis keserűséggel Pató Pál úr jut az ember eszébe" - mondja a közgazdász. Ma úgy tűnik, hogy a társadalom minden kellemetlenséget elutasít, ami végeredményben nem egy csoportnak lesz hátrányos, hanem az egész országnak.
A privatizációnak vannak kellemetlen hatásai
Azt el kell ismerni, hogy a közvéleménynek sok negatív tapasztalata van a „piaccal”, a privatizációkkal kapcsolatban. Kelet-Európában mindenhol így van, aminek fő oka, hogy nincs megállapodott tőkepiaci ára a privatizálandó javaknak. Emiatt a kétes ügyletek gyanúja, ha akarjuk, ha nem, de mindenképp fennáll. A gazdasági szerkezet átalakítása, a privatizáció ugyanakkor elkerülhetetlen volt, még ha ez sok bajjal is jár együtt.
Problémát jelent az is a szakember szerint, hogy a reformok támogatói is egymással acsarkodtak, és akik támogatták, azok is néha csak félszívvel tették. Az is igaz, hogy nem mindegyik privatizált ágazat működik jól, ám sok olyan van, amelyik jobb lett, Magyarországon például egészen biztosan ilyen a bankszektor. El kell ugyanakkor azt is ismerni, hogy javulás néhány helyen alig érezhető.
Antal László szerint az egészségügyben idáig is nagy szerepet kapott a piaci szektor, érdemes csak arra gondolni, hogy a gyógyszereket 100 százalékban a magánszektor állítja elő. A műszereket is piacon szerzik be, és a kórházépítéseket is magáncégek végzik.
Szerinte ha ebben a szektorban is kialakul valamiféle verseny, akkor gyerekeink számára talán valamivel jobb lesz. Régi ismert probléma volt a távközlés, ahol 15 év kevés volt ahhoz, hogy még egy vezetékes szolgáltató belépjen a piacra. Ez azonban megoldódott, mert a mobiltelefon és a ip-telefonok (például a Skype) erős versenyt támasztanak a hagyományos technológiáknak. Kétségtelen, hogy ennek a monopóliumnak az árát tíz évig fizettük.
Az egészségügyi reform igazán nagy változást a kisfalvakban nem fog hozni, csak a nagyvárosokban fog érződni valamiféle változás - de ez sem az egyik napról a másikra fog megtörténni, állítja Antal László.
A közgazdász szerint az is igaz, hogy magánkórház üzemeltetésére ma is van mód. Azonban azt is látni kell, hogy miközben az állami források korlátozottak, a magántőke nem áll sorban azért, hogy beruházzon.
Az is egyértelmű, hogy ha létrejönne a több biztosítós modell, akkor az valóban drágább volna, ám kialakulna valamiféle verseny. Mert ezek a biztosítók sokkal hatékonyabban kontrollálnák például azt, melyik kórházban milyen hatékonysággal tudják kezelni az egyes betegségeket.
A biztosítók lehetővé teszik, hogy a vevők egyenlőbb pozícióba kerüljenek a szolgáltatóval szemben. A magánemberek egyedül sohasem tudnak hatékonyan fellépni a piacon, és a paraszolvenciának is csak korlátozott a lehetősége egyedi alkuk megvalósítására, vagyis a több biztosítós modell alááshatja a monopolhelyzeteket.
A leminősítés okai
A napokban az S&P hitelminősítő kilátásba helyezte, hogy rontja Magyarország besorolását. Antal László szerint ennek egyik oka kétségtelenül a népszavazás eredménye, de ez amolyan "mindig van utolsó csepp a pohárban" dolog. Az elmúlt évtizedben folyamatosan kétséges volt Magyarország elszántsága a reformok mellett; egymás után több olyan jel érkezett, amely megkérdőjelezte a szándékokat.
Kérdésünkre, hogy az infláció relatív magas szintje mennyiben rontja hazánk megítélését, a szakértő úgy vélekedett: az a leminősítésben nem játszhatott közre, hiszen a pénzromlás az egész világon magasabb lett.
Minősítésünk romlásának oka az alacsonyabb növekedés is lehet, az azonban valószínű, hogy azok a nemzetközi intézmények, melyek megkövetelték tőlünk a radikális beavatkozásokat, számoltak ezzel. Németországban a közelmúltban zajlott le egy jóval szerényebb mértékű, de hasonló jellegű kiigazítási folyamat, amely ott is két éven át tartó nulla körüli növekedést eredményezett.
Varga M István
